"Mindenképpen új fejezet kezdődött, hiszen Donald Trump lesz az amerikai elnök január végétől. Ez azt jelenti, hogy mind a két fél, Ukrajna és Oroszország is helyezkedik a vélhetően 2025-ben meginduló tárgyalások előtt, ami viszont azt eredményezheti sajnos, hogy a háború a legvéresebb szakaszába fog lépni" – mondta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője szerint mind a két fél eredményeket próbál elérni, illetve megpróbálja megtartani az eddigieket, Ukrajna esetében például megtartani a kurszki eredményeket, illetve nem veszíteni több területet a Donbaszban. Demkó Attila úgy látja, az eszkalációs spirál beindult, de egyelőre kontrollált formában. "A harmadik világháború veszélye mindig ott van ebben a háborúban, de nem ez a legveszélyesebb pillanat, 2022 ősze sokkal inkább az volt, amikor az oroszok rosszul álltak" – tette hozzá.

A kontrollált eszkalációt mutatja az is, hogy Oroszország előre jelezte, nagyobb erejű rakétacsapást fog mérni, mint az eddigiek. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, nem szabad lebecsülni az eszkalációs lépéseket, mert mindegyik rejt magában valamennyi veszélyt, még ha alacsonyat is az atomháborút illetően a két fél között.

A szakértő úgy véli, jelenleg kicsi a nukleáris fenyegetettség, mert Oroszország csak akkor vetne be ilyesmit, ha kétségbeesett lenne, például ha az ukránok áttörnék a frontot, fenyegetnék a Krímet vagy Donyecket. Erre 2022 őszén volt lehetőség, most viszont Moszkva ezzel nem érne el semmit. A Kreml is várja Donald Trump hivatalba lépését, ami egy más tárgyalási keretet jelent majd, "bár nem tudhatjuk, hogy előnyösebb lesz-e Oroszországnak".

Demkó Attila szerint lehetséges, hogy Donald Trumpnak nem lesz annyira fontos Ukrajna, nem is biztos, hogy a tárgyalás hamar vezet majd egy Oroszország számára elfogadható megoldáshoz, de legalább valami megindul. Hozzátette, ezért nem látja értelmét Moszkva részéről az eszkalációnak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője azonban leszögezte: teljesen más terület a politikai nyomásgyakorlás.

Amit Vlagyimir Putyin mondott a beszédében, az nem katonai üzenet, hanem retorikai nyomásgyakorlás.

De az üzenet szól a Biden-adminisztrációnak is, hogy csak addig fokozza a helyzetet, amíg az nem fáj nagyon Oroszországnak. Azt is hozzátette, bár azt mondják, hogy nincs egyeztetés, valójában viszont igenis van, ezért nem kell feltétlenül további eszkalációtól tartani.

Demkó Attila szerint nem valószínű, hogy Donald Trump ígéretének megfelelően gyorsan véget fog érni a háború, ha ő lesz az amerikai elnök, de viszonylag hamar elindulhat egy tárgyalássorozat. Úgy véli, Trump nem fogja teljesen elengedni Ukrajnát, viszont nem is lesz számára központi kérdés. Az ukrajnai háború a politikai ellenfelei számára fontos, Donald Trump szavazóit viszont kevéssé érdekli. Az őt támogató republikánusok úgy vélekednek, az Egyesült Államoknak nincs szüksége erre a háborúra, ami ráadásul rengeteg pénzt visz el. A leendő elnök valószínűleg "rendezni szeretné a dolgot" az oroszokkal, hogy utána befelé, a belső ellentétekre lehessen koncentrálni, illetve a Kínával folytatott versenyre. A szakértő hozzátette, bár Trump kiszámíthatatlan, mégsem valószínű, hogy nagy mértékben fokozná a háború intenzitását, például azzal, hogy megsokszorozza az Ukrajnának juttatott segítséget.