Infostart.hu
eur:
365.62
usd:
325.62
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Maia Sandu moldovai elnök sajtóértekezlete a chisinaui elnöki palotában 2023. február 13-án. Sandu szerint Oroszország diverzánsokkal meg akarja buktatni Moldova kormányát, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Jön a második menet Moldovában

Vasárnap reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek Moldovában, ahol az elnökválasztások második fordulóját tartják.

A szavazók a hivatalban lévő, Európa-párti Maia Sandu és kihívója, az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatokat támogató Alexandr Stoianoglo között választanak.

Az október 20-i szavazás első fordulójában Maia Sandu hivatalban lévő elnök a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, de nem érte el az abszolút többséget,

míg Alexandr Stoianoglo volt főügyész 26 százalékot kapott.

Két hete az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott népszavazáson a választásra jogosultaknak 50,4 százaléka mondott igent arra a kérdésre, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát, 49,92 százalékuk nemmel voksolt.

Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba. Maia Sandu államfő 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét, az Európai Tanács pedig ugyanazon év június 23-án hivatalosan is tagjelölt országként ismerte el Moldovát. Az Európai Tanács 2023. december 14-én úgy döntött, hogy megkezdik az országgal a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek aztán 2024. június 25-én nyíltak meg.

Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol Demkó Attila: Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal (Puskás Zsuzsa)">

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×