Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Füst tör a magasba az izraeli légicsapásokat követően Bejrút Dahíja nevű déli negyedében 2024. október 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Haszan Ammar

Kis-Benedek József: Irán maga lépett akcióba, és ez az eszkaláció irányába mutat

Izrael nem számított az iráni csapásra, Teherán viszont nem akart nagyobb támadást indítani – értékelte az újabb közel-keleti konfliktust Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő beszélt arról is, hogy Irán a Nyugat által eddig nem ismert rakétákkal támadott, amelyek nagyon gyorsan elérték Izrael területét.

Irán kedden mintegy 180 rakétával támadta Izraelt. Az izraeli hadsereg szerint ezek többségét Izrael és az Egyesült Államok vezette védelmi koalíció elfogta. Ciszjordániában egy ember meghalt, Tel-Avivban pedig ketten megsebesültek. Becsapódásokat Izrael középső és déli részén regisztráltak. Médiajelentések szerint Irán két izraeli légibázist és az izraeli titkosszolgálat, a Moszad főhadiszállását vette célba. Több millió izraeli keresett menedéket óvóhelyeken.

Válaszcsapást helyezett kilátásba az iráni rakétatámadásra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és kudarcnak ítélte azt. Ugyanakkor Irán is figyelmeztette Izraelt, hogy tartózkodjon a megtorló csapástól, mert súlyosabb válaszlépésre számíthat.

Kis-Benedek József úgy véli, Izrael nem számított erre az iráni csapásra, noha azzal kalkulálhatott, hogy a "csipogós" merényletek, a Hezbollah elleni akciók és különösen a szervezet elnökének, Haszan Naszrallahnak a likvidálása után Irán valamilyen módon megvédi libanoni szövetségesét. A biztonságpolitikai szakértő szerint a keddi rakétacsapásból az látszik, hogy Teherán nem akart nagy támadást intézni Izrael ellen, és nem követelt sok áldozatot. Úgy véli, a rakéták elsősorban katonai létesítményeket, illetve a sivatagban a Moszad bázisát célozták, de nem jártak sikerrel.

"Az az igazság, hogy ezek az új rakéták, amelyeket még nem nagyon ismernek a nyugati világban, gyakorlati próbán vannak, és a tények azt bizonyítják, hogy nem annyira pontosak, ráadásul le lehet őket lőni, viszont egy dolog nem vitatható: gyorsak, 12-15 perc alatt odaértek Iránból Izraelbe, ami azért nagyon szép teljesítmény" – mondta Kis-Benedek József az Irán által alkalmazott rakétákról.

A szakértő arról is beszélt, hogy szerinte

Irán nem akarja eszkalálni a helyzetet,

Izrael viszont nem helyzetbe manőverezte magát, mert az északi területeinek biztonsága érdekében szárazföldi támadást kezdett Libanon déli része ellen, jelentős erők csoportosított össze a határnál, és ez könnyű célpontot jelent akár Irán, akár a Hezbollah számára.

Irán azt közölte, hogy az akció befejeződött, hacsak Izrael nem dönt a megtorlás mellett, míg Benjamin Netanjahu azt mondta, hogy Irán nagy hibát követett el, és hogy meg fog fizetni érte. Kis-Benedek József úgy véli, Izrael és a miniszterelnök is érzékeli, hogy a Hezbollah meggyengült, és támogatójának, Teheránnak pedig nem hiányzik most egy keményebb izraeli ellencsapás iráni területek ellen.

Kiemelte azt is, hogy az arab országok egyelőre nem foglaltak állást a kiéleződő konfliktusban, csak a palesztinok ünnepelték az iráni támadást Gázában és Ciszjordániában is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az álláspontja is érdekes lehet, de hozzátette, nem számít arra, hogy Izraelt elítélő határozat szülessen. Az is lényeges kérdés Kis-Benedek József szerint, hogy az Iránnal szövetséges terrorszervezetek hogyan reagálnak, elképzelhetőnek tartja, hogy ők is végrehajtanak egy-két akciót, különösen annak fényében, hogy azt mondta az iráni legfőbb vezető is, hogy proxykkal fognak támadni.

"Végül nem ezt tapasztaltuk, hanem saját maguk léptek akcióba, ami egy új dolog, és ez mindenképpen egy eszkaláció irányába mutat" – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő.

Kis-Benedek József szerda 18 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×