Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedd este összeült a kormány nemzetbiztonsági kabinetje Geszten, a kihelyezett kormányülés helyszínén - közölte kedd este Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A testület, melynek tagjai a védelmi ügyekben illetékes miniszterek és a nemzetbiztonsági főtanácsadó, áttekintette a Közel-Keleten kialakult háborús helyzet fejleményeit és lehetséges következményeit. Jelentést kaptak Magyarország és térségben tartózkodó magyar állampolgárok biztonsági helyzetéről - közölte Havasi Bertalan.

Erről egyébként Szijjártó Péter is jelentést tett a Facebookon kedd este.

Olasz reakció: részleges gyülekezési tilalom

Giorgia Meloni kormányfő azonnali nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti konfliktus súlyosbodása miatt a helyzet értékelésére és az esetleges következmények felmérésére - közölte a római miniszterelnöki hivatal kedd este.

A találkozón a kormány képviseletében Antonio Tajani külügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért is felelős Antonio Mantovano miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár vett részt. Jelen volt Luca Ferrari, Olaszország izraeli nagykövete, valamint más titkosszolgálati vezetők, diplomáciai tanácsadók.

A kormány képviselői elítélték Irán Izrael elleni támadását, mély aggodalmukat fejezték ki a konfliktus fejleményei miatt, és felhívást intéztek a térség összes politikai vezetőjéhez a helyzet további súlyosbodása elkerülése érdekében - olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében.

Róma azt szorgalmazta, hogy az ENSZ mérlegelje a térségbeli Unifil békefenntartó misszió mandátumának megerősítését a Libanon és Izrael közötti határ védelmének biztosítására. Az olasz kormány ezzel egy időben tűzszüneti megállapodást és az izraeli túszok szabadon engedését sürgette.

A Meloni-kormány elkötelezte magát a térségben tartózkodó olasz állampolgárok és az Unifil misszióban szolgáló olasz katonák biztonságba helyezésére.

A találkozót megelőzően Giorgia Meloni a libanoni kormányfővel, Najib Mikatival telefonon egyeztetett. A G7-csoport soros elnökeként az olasz miniszterelnök megerősítette a konfliktus megállítására tett erőfeszítéseket.

Antonio Tajani a Rete4 olasz televízió csatornának nyilatkozva nem tagadta, hogy a közel-keleti helyzet “felébresztheti a nyugaton alvó terrorista sejteket”.

Hozzátette, hogy Olaszországban a lehető legmagasabb biztonsági készültség van érvényben, és minden szükséges lépést megtettek az esetleges terrorista támadások megelőzésére.

Róma rendőrparancsnoka betiltotta az október 5-re tervezett palesztinbarát tüntetést, amely a Hamász terrorista szervezet egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadására akart emlékezni. A hatóságok számos más városban sem engedélyeztek hasonló utcai megmozdulást.

Matteo Piantedosi belügyminiszter hangoztatta, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos jogának tiszteletben tartásával tüntetést szinte soha nem szoktak betiltani, de “az október 7-i tömegmészárlás megünneplése elfogadhatatlan”.

Britek: valaki el fogja számolni magát

Mélységesen aggasztó az a kockázat, hogy a közel-keleti konfliktus valamelyik érintettje "számítási hibát követ el" - mondta az Izrael elleni iráni rakétatámadás után tartott kedd esti sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök.

Sir Keir Starmer a Downing Street-i kormányfői hivatalban nyilatkozva kijelentette: az iráni támadást nem lehet eltűrni, Nagy-Britannia Izrael mellett áll, és elismeri az önvédelemhez fűződő jogát.

Irán túl hosszú ideje jelent fenyegetést az egész térségre, nemcsak Izraelre, hanem a többi környező országra is - fogalmazott a munkáspárti brit kormányfő.

Kijelentette: mélységesen aggasztja, ahogy a régió a szakadék széle felé sodródik, és mélyen aggasztónak találja annak a kockázatát is, hogy a konfliktus valamelyik érintette "elszámítja magát".

Starmer felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a haladéktalan távozásra. A brit miniszterelnök megerősítette, hogy ennek elősegítésére a brit kormány repülőgépet bérelt.

Ezt kedden a londoni külügyminisztérium is bejelentette. A tárca tájékoztatása szerint a repülőgép szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről.

A minisztérium közölte azt is, hogy az esetleges további charterjáratokról az igényektől és a térség biztonsági helyzetétől függően döntenek majd.

A szerdán induló repülőgépre brit állampolgárok és házastársuk vagy élettársuk, illetve 18 évnél fiatalabb gyerekeik szállhatnak fel.

A brit külügyminisztérium korábban azt is bejelentette, hogy szükség esetére a brit királyi légierő (RAF) is készenlétben tart repülőgépeket és szállító helikoptereket.

London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt az RAF ciprusi támaszpontjára. A külügyi tárca akkori tájékoztatása szerint a kontingens parancsnoksága készenléti terveket állít össze "lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére".

Arra a kérdésre, hogy London hajlandó-e katonai erővel Izrael védelmére kelni, és ha igen, ez megtörtént-e a keddi iráni rakétatámadás idején, Sir Keir Starmer miniszterelnök a kedd esti Downing Street-i sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy ha lesz bármilyen érdemi közölnivaló, azt a kormány "megfelelő időben közzéteszi". Megismételte ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia támogatja Izrael jogát az önvédelemhez.

Amikor Irán április közepén több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen, annak a támadásnak az elhárításában a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek, és számos iráni drónt lelőttek.

Starmer a kedd esti sajtótájékoztatón elmondta: a nap folyamán beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akinek megismételte azt a brit álláspontot, hogy a Gázai övezetben tűzszünetet kell hirdetni és el kell érni az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet tavaly októberi izraeli terrortámadása során elhurcolt túszok szabadon engedését.