Infostart.hu
eur:
353.45
usd:
309.58
bux:
142092.6
2026. július 6. hétfő Csaba
NABATIEH, LEBANON - SEPTEMBER 30: Smoke billows from the area as a result of the Israeli armys attacks on the town of Hiyam in Nabatieh, Lebanon on September 30, 2024. (Photo by Ramiz Dallah/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Tárik Meszár: a Hezbollah meggyengült, nehéz lesz kilábalnia a szorult helyzetből

A dél-libanoni offenzívával az lehet az izraeli hadsereg célja, hogy a 60 ezer evakuált embert vissza lehessen költöztetni Észak-Izraelbe, illetve a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a Hezbollah katonai infrastruktúráját – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Tárik Meszár hozzátette: a libanoni kormánynak is érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az izraeli hadsereg kedd hajnalban korlátozott katonai műveletet indított Libanonban, az izraeli határ mentén. Közlésük szerint az ország déli részén végrehajtott műveletekben a Hezbollah célpontjait támadják.

A libanoni síita fegyveres szervezet kedd reggel közölte, hogy újabb tüzérségi támadást indított Izrael északi területei ellen: katonákra lőttek a libanoni határhoz közeli Avivim régióban. Korábban Metula térségében állomásozó izraeli egységekre mértek csapásokat. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója ugyanakkor úgy véli, nem valószínű, hogy nyílt háború tör ki Izrael és Libanon között. Tárik Meszár az InfoRádióban elmondta: a Hezbollah egy Irán által támogatott milícia, melynek akcióit nem lehet a libanoni állam katonai tevékenységeiként értelmezni.

Mint fogalmazott, Izraelnek most az lehet az elsődleges célja, hogy 60 ezer kitelepített állampolgárát vissza tudja költöztetni Észak-Izraelbe, előtte azonban valahogy ki kellene szorítania Dél-Libanonból a Hezbollahot, amely folyamatosan támadja az észak-izraeli településeket. Az izraeli hadsereg másik fő célja pedig az, hogy a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a síita katonai szervezet infrastruktúráját, visszaszorítva ezzel a Hezbollahot a Litáni nevű folyó északi oldalára.

Tárik Meszár emlékeztetett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozata alapján a Hezbollahnak már régen ki kellett volna vonulnia Dél-Libanonból, a szervezet azonban nem tartotta magát az egyezséghez, és többek közt ez a kiváltó oka a mostani izraeli korlátozott hadművelet elindításának.

Mivel az izraeli fegyveres erőknek nem sikerült felszámolniuk a Hamászt sem, sokan kételkednek abban, hogy lehet-e reális esély a Hezbollah megsemmisítésére. A szakértő szerint ugyanakkor két teljesen más szervezetről van szó. A Hamász „mindig újratermeli a tagjait”, ami az el nem múló, Izrael elleni ellenszenvnek tudható be, így hiába likvidálnak közülük sok embert, folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb fiatalok a szervezethez.

Tárik Meszár szerint jól láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel az izraeli hadsereg, amely az utánpótlás miatt képtelen teljesen felszámolni a terrorcsoportot. A Hezbollah ugyan jelenleg az ellenőrzése alatt tartja még Dél-Libanont, de teljesen más helyzetben van a Hamászhoz képest az után, hogy az izraeliek egy bejrúti légicsapásban likvidálták a vezetőjüket, Szájed Haszan Naszrallahot, illetve a szervezet több más magas rangú parancsnokát. A kutató szerint ezzel

„nagyon meggyengültek, és nehezen fognak tudni kilábalni ebből a helyzetből”.

Arra számít, hogy a harcok sokáig elhúzódnak, viszont nagyobb esélyt lát arra, hogy Libanonban hamarabb helyreáll a rend, mint Gázában. „Az ottani helyzetnek a megoldása mindenképpen keményebb dió” – jegyezte meg a szakértő.

Úgy véli, a libanoni reguláris hadsereg az elmúlt napok történései után sem fog szembefordulni Izraellel, ráadásul szakértők szerint még gyengébb is, mint a Hebollah hadereje. Tárik Meszár kiemelte, hogy a libanoni államrendszer rendkívül megosztott, több érdekcsoport küzd a maga igazáért, és bár a Hezbollahnak is vannak tagjai a parlamentben,

jó néhány politikai erő nem ért egyet a síita fegyveres szervezet céljaival, törekvéseivel, és abban érdekelt, hogy minél hamarabb távolítsák el a Hezbollah csapatait a déli határtól.

Bár Irán korábban kijelentette, hogy nem tervez katonákat küldeni Libanonba, Tárik Meszár nem tartja kizártnak, hogy a háttérben valamilyen akciót készít elő, de ennek a kivitelezése nem a közeljövőben várható. Az iráni vezetés leginkább az általa támogatott milíciahálózatok működésének összehangolására törekszik, igaz, a kutató szerint az is elképzelhető, hogy a távolabbi jövőben támadást indít majd Izrael ellen. Ezt a folyamatot lassíthatja a mostani izraeli offenzíva, és Tárik Meszár sem tartja valószínűnek, hogy Irán a következő hónapokban közvetlenül beavatkozna a harcokba, hanem továbbra is a háttérből támogathatja anyagilag és fegyverrel a különböző Izrael-ellenes csoportokat.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a Hezbollah teljes megsemmisítésére jelenleg nincs nagy esély, inkább az lehet az izraeli haderő reális célkitűzése, hogy visszaszorítsa a szervezet csapatait a Litáni folyó északi részére. Mint mondta, a libanoni kormánynak az az érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ, aminek a biztosítása a reguláris hadsereg feladata lehet a jövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Naponta 5-10 olyan gyereket hoznak be a Bethesda Kórház ügyeletére, aki e-rollerezés közben sérült meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Velkey György János gyermekgyógyász szerint a 14 évesnél fiatalabbak számára az új KRESZ-ben meg kellene tiltani az elektromos rollerek használatát. Tapasztalatai alapján 6 éves koring trambulinozni sem kéne.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nőtt az európai kiskereskedelem

Nőtt az európai kiskereskedelem

Az Eurostat első becslése szerint 2026 májusában megfordult az előző havi csökkenő trend: a kiskereskedelmi forgalom volumene az euróövezetben 0,2, az EU egészében pedig 0,5 százalékkal nőtt havi szinten, éves összevetésben pedig 1,6, illetve 1,9 százalékos bővülés mutatkozott. A tagállamok közül Ciprus, Luxemburg és Lengyelország produkálta a legnagyobb havi növekedést, míg Észtországban és Horvátországban visszaesést mértek. Magyarországon különösen erős volt a dinamika: havi szinten 0,7, éves alapon pedig 4,8 százalékos volumennövekedést regisztráltak, amelyet a béremelkedés, a transzferek és a növekvő fogyasztói optimizmus egyaránt támogatott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×