Infostart.hu
eur:
360.42
usd:
307.37
bux:
136265.08
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
NABATIEH, LEBANON - SEPTEMBER 30: Smoke billows from the area as a result of the Israeli armys attacks on the town of Hiyam in Nabatieh, Lebanon on September 30, 2024. (Photo by Ramiz Dallah/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Tárik Meszár: a Hezbollah meggyengült, nehéz lesz kilábalnia a szorult helyzetből

A dél-libanoni offenzívával az lehet az izraeli hadsereg célja, hogy a 60 ezer evakuált embert vissza lehessen költöztetni Észak-Izraelbe, illetve a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a Hezbollah katonai infrastruktúráját – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Tárik Meszár hozzátette: a libanoni kormánynak is érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az izraeli hadsereg kedd hajnalban korlátozott katonai műveletet indított Libanonban, az izraeli határ mentén. Közlésük szerint az ország déli részén végrehajtott műveletekben a Hezbollah célpontjait támadják.

A libanoni síita fegyveres szervezet kedd reggel közölte, hogy újabb tüzérségi támadást indított Izrael északi területei ellen: katonákra lőttek a libanoni határhoz közeli Avivim régióban. Korábban Metula térségében állomásozó izraeli egységekre mértek csapásokat. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója ugyanakkor úgy véli, nem valószínű, hogy nyílt háború tör ki Izrael és Libanon között. Tárik Meszár az InfoRádióban elmondta: a Hezbollah egy Irán által támogatott milícia, melynek akcióit nem lehet a libanoni állam katonai tevékenységeiként értelmezni.

Mint fogalmazott, Izraelnek most az lehet az elsődleges célja, hogy 60 ezer kitelepített állampolgárát vissza tudja költöztetni Észak-Izraelbe, előtte azonban valahogy ki kellene szorítania Dél-Libanonból a Hezbollahot, amely folyamatosan támadja az észak-izraeli településeket. Az izraeli hadsereg másik fő célja pedig az, hogy a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a síita katonai szervezet infrastruktúráját, visszaszorítva ezzel a Hezbollahot a Litáni nevű folyó északi oldalára.

Tárik Meszár emlékeztetett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozata alapján a Hezbollahnak már régen ki kellett volna vonulnia Dél-Libanonból, a szervezet azonban nem tartotta magát az egyezséghez, és többek közt ez a kiváltó oka a mostani izraeli korlátozott hadművelet elindításának.

Mivel az izraeli fegyveres erőknek nem sikerült felszámolniuk a Hamászt sem, sokan kételkednek abban, hogy lehet-e reális esély a Hezbollah megsemmisítésére. A szakértő szerint ugyanakkor két teljesen más szervezetről van szó. A Hamász „mindig újratermeli a tagjait”, ami az el nem múló, Izrael elleni ellenszenvnek tudható be, így hiába likvidálnak közülük sok embert, folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb fiatalok a szervezethez.

Tárik Meszár szerint jól láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel az izraeli hadsereg, amely az utánpótlás miatt képtelen teljesen felszámolni a terrorcsoportot. A Hezbollah ugyan jelenleg az ellenőrzése alatt tartja még Dél-Libanont, de teljesen más helyzetben van a Hamászhoz képest az után, hogy az izraeliek egy bejrúti légicsapásban likvidálták a vezetőjüket, Szájed Haszan Naszrallahot, illetve a szervezet több más magas rangú parancsnokát. A kutató szerint ezzel

„nagyon meggyengültek, és nehezen fognak tudni kilábalni ebből a helyzetből”.

Arra számít, hogy a harcok sokáig elhúzódnak, viszont nagyobb esélyt lát arra, hogy Libanonban hamarabb helyreáll a rend, mint Gázában. „Az ottani helyzetnek a megoldása mindenképpen keményebb dió” – jegyezte meg a szakértő.

Úgy véli, a libanoni reguláris hadsereg az elmúlt napok történései után sem fog szembefordulni Izraellel, ráadásul szakértők szerint még gyengébb is, mint a Hebollah hadereje. Tárik Meszár kiemelte, hogy a libanoni államrendszer rendkívül megosztott, több érdekcsoport küzd a maga igazáért, és bár a Hezbollahnak is vannak tagjai a parlamentben,

jó néhány politikai erő nem ért egyet a síita fegyveres szervezet céljaival, törekvéseivel, és abban érdekelt, hogy minél hamarabb távolítsák el a Hezbollah csapatait a déli határtól.

Bár Irán korábban kijelentette, hogy nem tervez katonákat küldeni Libanonba, Tárik Meszár nem tartja kizártnak, hogy a háttérben valamilyen akciót készít elő, de ennek a kivitelezése nem a közeljövőben várható. Az iráni vezetés leginkább az általa támogatott milíciahálózatok működésének összehangolására törekszik, igaz, a kutató szerint az is elképzelhető, hogy a távolabbi jövőben támadást indít majd Izrael ellen. Ezt a folyamatot lassíthatja a mostani izraeli offenzíva, és Tárik Meszár sem tartja valószínűnek, hogy Irán a következő hónapokban közvetlenül beavatkozna a harcokba, hanem továbbra is a háttérből támogathatja anyagilag és fegyverrel a különböző Izrael-ellenes csoportokat.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a Hezbollah teljes megsemmisítésére jelenleg nincs nagy esély, inkább az lehet az izraeli haderő reális célkitűzése, hogy visszaszorítsa a szervezet csapatait a Litáni folyó északi részére. Mint mondta, a libanoni kormánynak az az érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ, aminek a biztosítása a reguláris hadsereg feladata lehet a jövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Magyar Péter és a Tisza Párt első lépései döntően jók voltak a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője szerint. Fodor Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy bizonyos cselekedetek és lépések azonban erősen kritizálhatók vagy nem elfogadhatók.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Félvállról vett tűzszünet Ukrajnában, Zelenszkij "orosz gazemberekről" beszélt – Híreink percről percre az orosz-ukrán frontról szerdán

Félvállról vett tűzszünet Ukrajnában, Zelenszkij "orosz gazemberekről" beszélt – Híreink percről percre az orosz-ukrán frontról szerdán

Volodimir Zelenszkij tegnap elítélte Oroszország ukrán városok elleni "teljes mértékben cinikus terrortámadásait", amelyekre az ukrán elnök által mától kihirdetett győzelem napi tűzszünet előtt közvetlenül került sor. Kijev azután jelentett be fegyverszünetet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 8-9-ére hirdetett tűzszünetet a második világháborús győzelem alkalmából. A zaporizzsja elleni orosz csapásokban 12 személy, míg a donyecki Kramatorszkban öten haltak meg, és több tucat sérültről tudni. "Este az orosz gazemberek támadást mértek Dnyipróra is. Eddigi jelentések szerint négy ember halt meg. Részvétem a családoknak és szeretteiknek" - tette hozzá az ukrán elnök. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×