Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
334.35
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Recep Tayyip Erdogan török elnök az Olaf Scholz német kancellárral a berlini kancellári hivatalban tartott sajtóértekezleten 2023. november 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Törökország EU-tagjelöltként jelentkezik az "ellen-EU-ba" is

A 2009-ben létrejött BRICS-et jelenleg az öt alapító ország mellett Irán, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia alkotja. Törökország az első NATO-tagállam tag lenne.

Törökország felvételét kérte a Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alapította BRICS országcsoportba - közölte kedden Ömer Celik, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője.

"Elnökünk (Recep Tayyip Erdogan) többször is hangsúlyozta, hogy a BRICS tagjai akarunk lenni. Az eljárás folyamatban van" - ismertette Celik. Hozzáfűzte: az elnök "világossá tette, hogy Törökország minden fontos porondon, így a BRICS-ben is részt kíván venni".

Erdogan júliusban úgy nyilatkozott, hogy a BRICS-re nem alternatívaként tekint más szervezetekhez képest. Törökország ugyanis továbbra is hivatalosan európai uniós tagjelölt állam.

Hakan Fidan török külügyminiszter azonban június elején úgy fogalmazott, hogy a BRICS jó alternatívája lehet az EU-nak.

A 2009-ben létrejött BRICS-et jelenleg az öt alapító ország mellett Irán, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia alkotja. Több más ország, például Azerbajdzsán is felvételét kérte a szervezetbe. Törökország csatlakozásával azonban első alkalommal kerülne NATO-tagállam a csoportba.

A BRICS adatai szerint az országcsoport jelenlegi tagjai a világ lakosságának 42 százalékát és a globális gazdasági termelésnek a 24 százalékát adják.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×