eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszél a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás című konferenciáján a Várkert Bazárban 2023. november 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Navracsics Tibor: példátlan politikai lépéssel kezdte a munkáját az új Európai Parlament

A többi frakció nem akarja megadni azt a sikerélményt, hogy a pozíciók révén kohéziós pontok jöjjenek létre a pártcsoporton belül, inkább a frusztrációt és feszültséget akarja növelni a frakción belül – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.

Egyértelműen pártpolitikai döntés született, szinte példátlan az Európai Parlament történetében, hogy egy ekkora frakció kihagyjanak a pozíciók elosztásából – mondta Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorából annak kapcsán, hogy az új EP alakuló ülésén a Fideszt is a soraiban tudó Patrióták Európáért a ki járó két alelnök és egy háznagyi posztból egyet sem kapott meg. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki korábban, 2014 és 2019 között a magyar uniós biztos volt, emlékeztetett, hogy az előző ciklusban is voltak hasonló problémák az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) esetében, de akkor végül lehetővé tették, hogy alelnöki posztot kapjon a frakció.

Az, hogy most semmilyen pozíciót sem adnak a Patriótáknak, komoly politikai fordulat a miniszter szerint, és jelezte, súlyos veszteség az új frakciónak, mert az EP tisztségviselői határozzák meg a napirendet, a hozzászólások rendjét, jelentéstevők lehetnek, befolyásolhatják a véleményt.

Navracsics Tibor szerint ennek a politikaváltásnak egyetlen célja van: a kiszorítás. Úgy látja, hogy az új parlament sokkal fragmentáltabb, és négy viszonylag nagy frakció sorolható a jobboldalhoz, ezek között zajlik a rivalizálás. Az Európai Néppárt és az ECR a centrumért csatázik, és ebbe lépett bele a Patrióták Európáért, amely létszámában már megelőzi az ECR-t is. A szélsőjobboldalon lévő Szuverenistákkal most nagy politikai csaták lesz azért, hogy a 2029-es EP-választáson melyik csoportosulás lehet a vezető.

A tárcavezető úgy véli, az a kérdés, hogy a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök által is Patrióták Európáért meg tudja-e vetni a lábát, mert sok különböző párt alkotja, felidézte, hogy Fidesz a liberálisoktól indult és a Néppárton át jutott ide, míg a szélsőjobbról induló Nemzeti Tömörülés éppen a centrum felé halad. „A többi frakció nem akarja megadni azt a sikerélményt, hogy a pozíciók révén kohéziós pontok jöjjenek létre a pártcsoporton belül, inkább a frusztrációt és feszültséget akarja növelni a frakción belül” – mondta, de hozzátette, ez az akció visszafelé is elsülhet, mert a Patrióták háttérbe szorítása a hétköznapi élet igazságával megy szembe, és tovább erősítheti a mögötte álló emberek kötődését.

Navracsics Tibor úgy látja, meggyengült az az európai konszenzus, megkérdőjeleződött a jóléti állam, az európai integráció óriási nyomás alatt van, és a pártpolitikai konszenzus is megroppanóban van. A centrumkoalíció komoly teret veszített, emiatt az egész európai intézményrendszer megroppanhat, amit a Patrióták nagyon jók ki tudják használni. Arról is beszélt, hogy az új Európai Parlament valódi politikai intézménnyé válhat, élesebb és ideologikusabb konfliktusok, valós politikai kérdések kerülhetnek napirendre, a megerősödött radikális bal- és jobboldal révén uniós politikai színtér jöhet létre.

Az EP csütörtökön szavaz az Európai Bizottság elnökéről, és Navracsics Tibor szerint Ursula von der Leyen sorsa Giorgia Meloni kezében van. Ha az ECR támogatja a jelöltet, akkor a bizottsági elnököt simán újraválasztják, ha nem, akkor a gyenge frakciófegyelem miatt kétséges a szavazás kimenetele. Azt is hozzátette, hogy ennyire nem volt még kiélezett a szavazás, bár öt éve is nagyon szoros volt Von der Leyen megválasztása.

Arra még nem volt példa, hogy a jelölt ne kapja meg a parlamenti többséget. Ha most ez megtörténne, akkor az egykori biztos szerint két lehetőség van. A papírforma szerint ebben az esetben az Európai Tanácsnak jelölnie kell egy új személyt, aki bírhatja a többség bizalmát, a másik megoldás, hogy leülnek tárgyalni, és Ursula von der Leyen megpróbálja összeszedni a támogatást ahhoz, hogy átmenjen egy második szavazáson.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×