A BBC televízió által rendezett, késő estébe nyúló 75 perces szerdai vitaműsorban Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök és Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője vívott sokszor igen éles szócsatát közvéleménykutató intézetek által összeállított reprezentatív összetételű stúdióközönség előtt.

Sunak folyamatosan azt az álláspontját hangoztatta, hogy a Munkáspárt programjának végrehajtásához jelentős adóemelésre lenne szükség.

A kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott, ám független szakértők által bírált állítását, hogy a Labour költségvetési terveihez minden egyes alkalmazott adóját legalább évi kétezer fonttal (940 ezer forinttal) kellene emelni.

Starmer a vitaműsorban ezt hazugságnak nevezte, és kijelentette, hogy a konzervatívok fedezetlen adócsökkentéseket ígérgetnek. Hozzátette: a Labour programja mögött költségszámítások állnak, és a cselekvési terv teljes körűen finanszírozott.

Rishi Sunak azzal vádolta a munkáspárti vezetőt, hogy kormányra kerülése esetén "feladná" Nagy-Britannia határainak ellenőrzését.

A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a Munkáspárt programjában szerepel az európai kontinensről csónakokkal illegálisan átkelő menedékkérők ruandai áttelepítési tervének törlése.

Starmer működésképtelennek nevezte ezt a programot és megerősítette, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a terrorellenes törvény nyújtotta eszközökkel lépne fel az embercsempészek ellen.

Éles vita alakult ki az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszer ügyében is, különösen azután, hogy az egyik néző elmondta: kisvállalkozása a brit EU-tagság négy évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) óta az unióval folytatott korábbi kereskedelmi forgalmának 90 százalékát elvesztette.

Sunak azt ígérte, hogy a konzervatívok adócsökkentésekkel és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségének megszüntetésével segítenék a kisvállalkozásokat.

A kormányfő egyben azzal vádolta a Munkáspárt vezetőjét, hogy kormányra kerülése esetén ismét érvényesítené az EU-állampolgárok korlátozás nélküli nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását biztosító szabadságjogot, amely a Brexit után megszűnt.

Keir Starmer ezt cáfolta, és megerősítette azt a többször hangoztatott, a Labour választási programjában is szereplő hivatalos álláspontot, amely szerint kormányra kerülése esetén a Munkáspárt sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az EU-ba.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Labour-kormány a konzervatívok által kötött, "elfuserált" Brexit-megállapodás helyett új kapcsolatrendszerről kezdene tárgyalásokat az EU-val.

A YouGov közvéleménykutató cég által a vitaműsor után elvégzett, csütörtök hajnalban ismertetett gyorsfelmérés szerint a vita döntetlenül végződött: arra a kérdésre, hogy melyik politikus teljesítményét ítélték jobbnak, Sunakot és Starmert egyaránt 50 százalék nevezte meg.

A részkérdésekben ugyanakkor erősen a munkáspárti vezető javára tolódtak el a megítélésbeli arányok. A felmérés résztvevőinek 50 százaléka nevezte Starmert megbízhatónak, Sunakról csak 39 százalék vélekedett így.

Arra a kérdésre, hogy melyiküket találták kedvelhetőbbnek, 52 százalék Starmert, 33 százalékot Sunakot nevezte meg.

A nézők 63 százaléka hangoztatta azt a véleményét, hogy a Munkáspárt vezetője megérti a hétköznapi emberek gondjait; a konzervatív párti miniszterelnökről csak 18 százalék mondta ugyanezt.