Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.26
bux:
123168.85
2026. március 4. szerda Kázmér
Az ITV kereskedelmi televízió felvétele Rishi Sunak konzervatív párt brit kormányfőről (j) és Keir Starmerről, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjéről az első televíziós választási vitájuk közben Salfordban 2024. június 4-én. Az Egyesült Királyságban július 4-én tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Jonathan Hordle

Gálik Zoltán: ha Nigel Farage "ráindít" a konzervatívokra, még erősebb lesz a Munkáspárt

Nem jött ki jól a második tévévitából a konzervatív kormányfő, de nem ez most a legnagyobb gondja Rishi Sunaknak. Az Egyesült Királyságban július 4-én lesz a parlamenti választás.

Félidejéhez érkezett a brit választási kampány. Szerda este a választók is kérdezhették Rishi Sunak miniszterelnököt és Sir Keir Starmert, a Munkáspárt vezetőjét a Sky News választási műsorában. Ez volt a második miniszterelnök-jelölti televíziós vita, még két hasonlót tartanak a kampányban.

Az érintett témák közül a gazdasági kérdéseket emelte ki Gálik Zoltán az InfoRádióban. A Corvinus Egyetem docense szerint mindkét jelölt kiegyensúlyozott gazdasági növekedést ígér, míg a konzervatív miniszterelnök szerint ellenfele ezt adóemeléssel oldaná meg, a Munkáspártnak sikerült ezt a képet elutasítania.

"A 80-as években volt, hogy megfordult a választási helyzet, amikor a Munkáspárt bevallotta, hogy adót szeretne emelni, de most nem ez történik. Egyetlen kivétel van, a magániskoláknak juttatott általános forgalmi adókedvezményeket akarja megszüntetni a Munkáspárt, és ebben egyébként a választók egyet is értenek" – mondta Gálik Zoltán.

A másik fontos kérdésben, a migráció ügyében a szakértő azt mondta: a konzervatívok a brexit után arra számítottak, hogy jelentősen csökkenni fog a bevándorlók száma, ehhez képest a duplájára emelkedett.

"Rishi Sunak a legutóbb elfogadott ruandai menekülttörvényhez fűz nagy reményeket, amit egyelőre nem ültetett át a gyakorlatba" – fejtette ki Gálik Zoltán, és hozzátette, hogy csak egy-két hét múlva indulnak az Egyesült Királyságból azok a repülők, amelyeken a tengeren érkező menekülteket elviszik Ruandába, hogy ott bírálják el a menekültkérelmeiket. A Munkáspárt sokkal dinamikusabb hozzáállást ígért ehhez a politikához, és nem akarja elhagyni az Európa Tanács európai emberi jogi konvencióját sem – mondta Gálik Zoltán.

A televíziós vita után készült felmérés alapján a nézők kétharmada a munkáspárti vezetőt tartotta szimpatikusabbnak.

A közvélemény-kutatók is 44 százalékos támogatottságot mérnek náluk, míg a kormányzó konzervatívoknál mindössze 23 százalékot.

"Ezt kellene megfordítani, vagy legalábbis közelebb hozni. Ha nem sikerül, akkor még az 1997-es Tony Blair által jegyzett, földcsuszamlásszerű győzelemnél is nagyobb várható, akár kétszáz képviselővel is többet küldhet a Munkáspárt majd a parlamentbe a július 4-i választások után" – fogalmazott Gálik Zoltán.

Kiemelte, hogy a brexit korábbi élharcosának, Nigel Farage-nak az új pártja is kezdi megközelíteni a konzervatív pártot. Az Egyesült Királyság választási rendszerében az kap mandátumot, aki elviszi a választókörzetet, nincs arányosítás, a maradék szavazatok nem számítanak. Ha Farage ráindítja a konzervatívokra a saját jelöltjeit, megosztja a szavazatokat, és ezzel még inkább erősíti a Munkáspárt, illetve a Liberális Demokraták győzelmi esélyeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Cikkünk frissül.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×