Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
329.03
bux:
111068.11
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Az ITV kereskedelmi televízió felvétele Rishi Sunak konzervatív párt brit kormányfőről (j) és Keir Starmerről, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjéről az első televíziós választási vitájuk közben Salfordban 2024. június 4-én. Az Egyesült Királyságban július 4-én tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Jonathan Hordle

Gálik Zoltán: ha Nigel Farage "ráindít" a konzervatívokra, még erősebb lesz a Munkáspárt

Nem jött ki jól a második tévévitából a konzervatív kormányfő, de nem ez most a legnagyobb gondja Rishi Sunaknak. Az Egyesült Királyságban július 4-én lesz a parlamenti választás.

Félidejéhez érkezett a brit választási kampány. Szerda este a választók is kérdezhették Rishi Sunak miniszterelnököt és Sir Keir Starmert, a Munkáspárt vezetőjét a Sky News választási műsorában. Ez volt a második miniszterelnök-jelölti televíziós vita, még két hasonlót tartanak a kampányban.

Az érintett témák közül a gazdasági kérdéseket emelte ki Gálik Zoltán az InfoRádióban. A Corvinus Egyetem docense szerint mindkét jelölt kiegyensúlyozott gazdasági növekedést ígér, míg a konzervatív miniszterelnök szerint ellenfele ezt adóemeléssel oldaná meg, a Munkáspártnak sikerült ezt a képet elutasítania.

"A 80-as években volt, hogy megfordult a választási helyzet, amikor a Munkáspárt bevallotta, hogy adót szeretne emelni, de most nem ez történik. Egyetlen kivétel van, a magániskoláknak juttatott általános forgalmi adókedvezményeket akarja megszüntetni a Munkáspárt, és ebben egyébként a választók egyet is értenek" – mondta Gálik Zoltán.

A másik fontos kérdésben, a migráció ügyében a szakértő azt mondta: a konzervatívok a brexit után arra számítottak, hogy jelentősen csökkenni fog a bevándorlók száma, ehhez képest a duplájára emelkedett.

"Rishi Sunak a legutóbb elfogadott ruandai menekülttörvényhez fűz nagy reményeket, amit egyelőre nem ültetett át a gyakorlatba" – fejtette ki Gálik Zoltán, és hozzátette, hogy csak egy-két hét múlva indulnak az Egyesült Királyságból azok a repülők, amelyeken a tengeren érkező menekülteket elviszik Ruandába, hogy ott bírálják el a menekültkérelmeiket. A Munkáspárt sokkal dinamikusabb hozzáállást ígért ehhez a politikához, és nem akarja elhagyni az Európa Tanács európai emberi jogi konvencióját sem – mondta Gálik Zoltán.

A televíziós vita után készült felmérés alapján a nézők kétharmada a munkáspárti vezetőt tartotta szimpatikusabbnak.

A közvélemény-kutatók is 44 százalékos támogatottságot mérnek náluk, míg a kormányzó konzervatívoknál mindössze 23 százalékot.

"Ezt kellene megfordítani, vagy legalábbis közelebb hozni. Ha nem sikerül, akkor még az 1997-es Tony Blair által jegyzett, földcsuszamlásszerű győzelemnél is nagyobb várható, akár kétszáz képviselővel is többet küldhet a Munkáspárt majd a parlamentbe a július 4-i választások után" – fogalmazott Gálik Zoltán.

Kiemelte, hogy a brexit korábbi élharcosának, Nigel Farage-nak az új pártja is kezdi megközelíteni a konzervatív pártot. Az Egyesült Királyság választási rendszerében az kap mandátumot, aki elviszi a választókörzetet, nincs arányosítás, a maradék szavazatok nem számítanak. Ha Farage ráindítja a konzervatívokra a saját jelöltjeit, megosztja a szavazatokat, és ezzel még inkább erősíti a Munkáspárt, illetve a Liberális Demokraták győzelmi esélyeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Az ukrajnai háború annyira fellendítette az uniós fegyverkezést, hogy Európa legnagyobb védelmiipari vállalatai az idén közel 5 milliárd dollárt, tehát mintegy 1 650 milliárd forintot fizetnek ki részvényeseiknek. Bár az osztalékfizetések pozitív előjel is lehet, egyes elemzők szerint még nem volt meg a szükséges ugrás a kapacitások bővítésében, így a védelmi cégek profitjaira egyre nagyobb figyelem kerülhet, ahogy azt az amerikai versenytársak már tapasztalják is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×