Ebrahim Raiszi iráni elnök csütörtökön kizárta, hogy az Iszlám Köztársaság megalkudjon a Nyugattal rakétaprogramját illetően, még ha ez az atomalku felélesztéséről szóló tárgyalások újraindítását szolgálná is.

"Egyesek az atomalku-tárgyalások (lehetséges újraindítása) végett engedményeket tennének a rakétaprogram terén, de a rakéták és a katonai felszerelés tárgyában nálunk nincs megalkuvás" - hangoztatta Raiszi az iráni Kom városában tartott beszédében. Az iráni elnök, akit az ISNA helyi hírügynökség idézett, kijelentette, hogy Teherán politikája "a forradalmi észszerűségen, nem pedig diplomáciai kéregetésen" alapul.

Az utóbbi hetekben találgatások voltak az atomalku felélesztését szolgáló tárgyalások újraindításáról. Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter áprilisban az ENSZ New York-i székhelyén tett látogatása alkalmával megerősítette, hogy ezirányú egyeztetések folynak. Rafael Grossinak, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának e héten Teheránban tett látogatása alkalmával is késznek mutatkozott az iráni vezetés a 2015-ben kötött megállapodás műszaki feltételeinek betartására, amint a tárgyalások újraindulnak, a szankciókat pedig feloldják.

Teherán és a nyugati nagyhatalmak 2015-ben megállapodást kötöttek, amely az iráni nukleáris tevékenység korlátozásáért cserébe lehetővé tette a Teheránnal szemben hozott szankciók részleges és fokozatos feloldását. Az úgynevezett atomalkuból az Egyesült Államok 2018-ban kilépett, és visszaállította a büntetőintézkedéseket, az egyezmény felélesztését célzó bécsi tárgyalások pedig azóta holtpontra jutottak. Az amerikai szankciók ismételt életbe léptetésére Teherán azzal válaszolt, hogy visszavonta az iráni nukleáris tevékenységnek a megállapodásban vállalt korlátozását.

Irán azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

Az tárgyalások újraindításának kikötéseként az úgynevezett 5+1 országcsoport, vagyis Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, az Egyesült Államok és Németország, a nukleáris tevékenységre vonatkozó műszaki feltételek teljesítésén túl politikai követelményeket is megfogalmazott. Ez utóbbiak elsősorban Teherán rakétaprogramjának korlátozására, illetve Izrael-ellenes közel-keleti csoportokkal folytatott együttműködésének felülvizsgálatára vonatkoznak.