Infostart.hu
eur:
354.44
usd:
301.02
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
Aerial view of KaisermĂźhlen business and finance district in the evening with Danube river canals, public parks and skyline of Vienna city
Nyitókép: Sergey Alimov / Getty

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

A jólét csakis a teljesítményből fakad – hangsúlyozta az "úttörő" tervet bemutatva a testület elnöke. Christoph Neumayer szerint Ausztriában az egy alkalmazottra jutó munkaórák száma az elmúlt években jelentősen csökkent. Tekintettel a további csökkentésre vonatkozó törekvésekre, meg kell nyomni a "stop gombot", még akkor is, ha egy ilyen intézkedés aligha járul hozzá a közérzet javulásához – érvelt a testület elnöke.

Neumayer nem titkolta azt sem, hogy a maga részéről sokallja a "számtalan munkaszüneti napot". Az elnök ugyanakkor hangoztatta azt is, hogy

a munkaidő növelését bérkompenzáció nélkül kellene végrehajtani.

"Végső soron mindezt kollektív tárgyalásokon kellene megvitatni" – tette hozzá. Az elnök szerint a fiatalok igényesebbek a munkaválasztáskor, ezért meg kell találni az értelmes munkamódszereket, például projekt- és célorientált munkával kell elérni a teljesítményt.

A független, de a politikával együttműködő és a gazdaság erősödésének segítését hangsúlyozó egyesület elnöke a javaslat legfőbb indokaként azt hangsúlyozta, hogy a hazai ipar még mindig recesszióban van, a gazdaság teljesítménye zsugorodik, és az ipari termelés növekedésére jelenleg nincs kilátás.

Az indítványban foglaltakat támogatásáról biztosította a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere. A néppárti (ÖVP) Karoline Edtstadler a sajtótájékoztatóján szintén a munkaidő csökkentése ellen emelt szót.

"Ha meg akarjuk őrizni jólétünket, inkább többet kell dolgoznunk, mint kevesebbet"

– fogalmazott a Nehammer-kormány európai és alkotmányos ügyekért felelős minisztere, de jelezte, ez nem a 41 órás munkahét jóváhagyását jelenti. Az viszont egyértelmű szerinte, hogy ösztönzőket kell teremteni a foglalkoztatás kiszélesítésére.

"A munkaidő csökkentésére vonatkozó "baloldali álmok nem működnek" – fogalmazott a konzervatív miniszter, aki szerint "inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre".

A leghatározottabban elutasította ugyanakkor a munkaidő növelését az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) egyik ágazati vezetője. Az ORF által idézett Ingrid Reischl a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023-ban Ausztriában csaknem 47 millió túlórát dolgoztak az alkalmazottak pénzbeli vagy időbeli ellentételezés nélkül. A szakszervezeti vezető teljesen abszurdnak nevezte, hogy "a kormány is csatlakozik az ipartestületi szövetség által vezényelt kórushoz". Reischl szerint a munkaidőt csökkenteni, nem pedig növelni kell.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×