A március végi önkormányzati választás eredménye alapvetően lesújtó a kormánypárt és az államfő számára, mindazonáltal nem rengette meg Recep Tayyip Erdogan és kormánya hatalmát, hiszen továbbra is parlamenti többséggel bír – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán.

A Törökország-szakértő elmondta, az elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) – és a vele szövetséges, nacionalista Nemzeti Mozgalom Párt (MHP) – szerette volna visszahódítani azokat a nagyvárosokat, amelyeket öt évvel korábban elveszített, így Isztambult és Ankarát is, ez azonban nem sikerült. A szavazás ezen túl abból a szempontból is jelzésértékű volt, hogy – bár nem országos, hanem helyi politikusokról, vezetőkről döntött a török nép – miként is áll a kormánypártok és az ellenzék támogatottsága. Egeresi Zoltán megfogalmazása szerint:

„szűk egy évvel a tavalyi választás után komoly visszaesés van, az emberek elégedetlenek”.

Az eredmények alakulását illetően példaként említette, hogy számos kormánypárti szavazó otthon marad, egy részük pedig – akik az urnák elé járultak – átszavaztak, akár a baloldali pártok jelöltjeire – például Ankarában és Isztambulban, ahol valóban jelentős sikert ért el a Köztársasági Néppárt (CHP) –, akár a baloldaltól messzebb lévő, alapvetően jobboldali, jobbközép, konzervatív iszlamista pártokra, amelyek kihívói lehetnek Erdogannak és pártjának. A korábbi évekhez, a korábbi választásokhoz képes az AKP szavazóbázisa „erős zsugorodásban” van, és a mostani önkormányzati választás fontos jelzés, hogy mit jelent igazából ez a tendencia, és vajon folytatódik-e – tette hozzá az NKE munkatársa.

A következő parlamenti választást négy év múlva tartják Törökországban. Egeresi Zoltán szerint „nagyon komoly” veszteségekkel számolhat a kormánypárt, ha nem lesz képes változtatni, ami révén „visszaédesgetheti” a szavazóit.

2028-tól új elnöke lesz-e Törökországnak?

Törökországban az államfőt a nép közvetlenül választja, és legfeljebb két ciklust tölthet egy politikus a pozícióban. "Sokan úgy vélik, ha történne egy alkotmánymódosítás, és harmadszor is újraválasztható lenne Erdogan, akkor négy év múlva vele is számolni kellene" – mondta Egeresi Zoltán, hozzátéve: a jelenlegi helyzetben ezt lehetetlen „átvinni” a parlamenten, mert nincs meg az a koalíciós többség, amely az alkotmánymódosításhoz szükséges lenne. Sőt, ahhoz is kevesen vannak Erdogan képviselői – kétharmadra lenne szükség –, hogy a módosításokat népszavazáson szavaztassák meg a lakossággal – húzta alá az NKE munkatársa. (A jó pár évvel ezelőtti alkotmánymódosításához is hasonló formulát kellett alkalmazni.)

De még ha menne is, a Törökország-szakértő szerint az önkormányzati választások végeredménye alapján nagyon kétséges, hogy egy népszavazás sikert hozna egy ilyesfajta törekvésnek. „Ha holnap arról kellene döntenie a török lakosságnak, hogy legyen-e új alkotmány, vagy egy alkotmánymódosítás révén Erdogan maradhasson még, elég biztos, hogy a jelentős része azt mondaná, hogy »köszönjük, inkább ne«”.

Arra a kérdésre, hogy az elnök egészségügyi állapotára szoktak-e a török politikai elemzők spekulálni, Egeresi Zoltán az válaszolta, ellenzéki oldalon az elmúlt 10-15 évben már többször "eltemették" Erdogant, és minden választás alkalmával fölmerül, hogy napjai lehetnek hátra. Ennek ellenére az elmúlt 10-15 évben minden választás energikusan behúzott – tette hozzá a szakértő.

Azt is kiemelte, hogy a mostani önkormányzati választáson is a szavazatok 35 százalékát meg tudta szerezni az AKP; és ez a mag mindenféleképpen ki fog tartani Erdogan mellett. „Ha csak nem történik valami »földindulás« Törökországban, ez a támogatottság pár év múlva nem fog érdemben csökkenni, más kérdés, hogy ez viszont nem lesz elegendő a győzelemhez” – mondta.