Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli megválasztott polgármestere 2019. május 6-án egy isztambuli tüntetésen, amelynek résztvevői a március 31-i isztambuli polgármester-választás megismétlése ellen tiltakoznak. A török Legfőbb Választási Tanács a kormánypárt indítványának helyt adva elrendelte az isztambuli választás megismétlését, amelyet néhány tized százaléknyi többséggel Imamoglu nyert meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Szakértő: Ekrem İmamoğlu lehet Erdogan következő kihívója

Törökországban az ellenzéki Köztársasági Néppárt jelentős győzelmét hozta a helyhatósági választás, a legtöbb nagyváros polgármesterét ők adhatják.

A Köztársasági Néppárt (CHP) az első törökországi politikai párt, amit száz éve Mustafa Kemal Atatürk alapított. A CHP Törökország országszerte a hétvégi helyhatósági választásokon a szavazatok 37 százalékát szerezte meg, míg a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 36 százalékos eredményt ért el. Ezzel a balközép ellenzéki párt a 81 tartományából 36-ban végzett az élen.

„A török parlament második legnagyobb, de mindig ellenzékben lévő pártja állandó kihívója Erdogannak és az ő pártjának. Három legnagyobb településen, Isztambulban, Ankarában és Izmirben maradtak a korábbi köztársasági néppárti főpolgármesterek, és több más fontosabb településen is ők jutottak hatalomra˜− mondta Egeresi Zoltán az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta, állandó vita van Törökországban a vallás szerepéről, amíg a kemalista hagyományokra épülő balközép párt a szekularizmus képviseletét látja fontosnak, addig Erdogan iszlamista gyökerű pártja jóval nagyobb teret enged a muszlim vallásnak a mindennapokban. A szakértő úgy látja, hogy a választáson rengeteg protest szavazat született, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt pedig sokan otthonmaradtak.

A tavalyi törökországi elnökválasztáson a hatpárti összellenzéki szövetség nem tudott győzni, a közös államfőjelöltjük sem kapta meg a legtöbb szavazatot, így ez az együttműködés ősszel véget ért, a pártok a helyhatósági választásokon már külön indultak.

„Volt aki arra számított, hogy ennyire megoszló ellenzék esetén az isztambuli polgármester bukni fog, mivel ott jellemzően erősnek mondható a konzervatív szavazóközösség. Azt látjuk, hogy nem így történt, amiből levonhatjuk a következtetést, hogy stratégiai szavazatot alkalmaztak a választók szerte az országban, különösen az ország nyugati részén, és a legerősebb ellenzéki jelölt mögé álltak be” − fejtette ki Egeresi Zoltán.

A szakértő valószínűnek tartja, hogy az Isztambulban tíz százalékos előnnyel győztes Ekrem İmamoğlu polgármester, a Köztársasági Néppárt politikusa lesz Erdogan kihívója a 2008-as államfőválasztáson. Hozzátette, hogy addig még sok ideje van a jelenlegi elnöknek, de a török gazdaság állapotát biztosan helyre kell állítania, mivel a 70 százalék körüli jelenlegi infláció hatását megérzik a választók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.

Jön majd eső, mutatjuk az időpontot

Van egy jó hír: jön az eső, de van rossz hír is: majd augusztus 17-e után számíthatunk csapadékra. Addig valahogy próbáljuk kihúzni... A másik jó hír, hogy legalább durva kánikula, hőhullám nem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×