Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli megválasztott polgármestere 2019. május 6-án egy isztambuli tüntetésen, amelynek résztvevői a március 31-i isztambuli polgármester-választás megismétlése ellen tiltakoznak. A török Legfőbb Választási Tanács a kormánypárt indítványának helyt adva elrendelte az isztambuli választás megismétlését, amelyet néhány tized százaléknyi többséggel Imamoglu nyert meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Szakértő: Ekrem İmamoğlu lehet Erdogan következő kihívója

Törökországban az ellenzéki Köztársasági Néppárt jelentős győzelmét hozta a helyhatósági választás, a legtöbb nagyváros polgármesterét ők adhatják.

A Köztársasági Néppárt (CHP) az első törökországi politikai párt, amit száz éve Mustafa Kemal Atatürk alapított. A CHP Törökország országszerte a hétvégi helyhatósági választásokon a szavazatok 37 százalékát szerezte meg, míg a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 36 százalékos eredményt ért el. Ezzel a balközép ellenzéki párt a 81 tartományából 36-ban végzett az élen.

„A török parlament második legnagyobb, de mindig ellenzékben lévő pártja állandó kihívója Erdogannak és az ő pártjának. Három legnagyobb településen, Isztambulban, Ankarában és Izmirben maradtak a korábbi köztársasági néppárti főpolgármesterek, és több más fontosabb településen is ők jutottak hatalomra˜− mondta Egeresi Zoltán az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta, állandó vita van Törökországban a vallás szerepéről, amíg a kemalista hagyományokra épülő balközép párt a szekularizmus képviseletét látja fontosnak, addig Erdogan iszlamista gyökerű pártja jóval nagyobb teret enged a muszlim vallásnak a mindennapokban. A szakértő úgy látja, hogy a választáson rengeteg protest szavazat született, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt pedig sokan otthonmaradtak.

A tavalyi törökországi elnökválasztáson a hatpárti összellenzéki szövetség nem tudott győzni, a közös államfőjelöltjük sem kapta meg a legtöbb szavazatot, így ez az együttműködés ősszel véget ért, a pártok a helyhatósági választásokon már külön indultak.

„Volt aki arra számított, hogy ennyire megoszló ellenzék esetén az isztambuli polgármester bukni fog, mivel ott jellemzően erősnek mondható a konzervatív szavazóközösség. Azt látjuk, hogy nem így történt, amiből levonhatjuk a következtetést, hogy stratégiai szavazatot alkalmaztak a választók szerte az országban, különösen az ország nyugati részén, és a legerősebb ellenzéki jelölt mögé álltak be” − fejtette ki Egeresi Zoltán.

A szakértő valószínűnek tartja, hogy az Isztambulban tíz százalékos előnnyel győztes Ekrem İmamoğlu polgármester, a Köztársasági Néppárt politikusa lesz Erdogan kihívója a 2008-as államfőválasztáson. Hozzátette, hogy addig még sok ideje van a jelenlegi elnöknek, de a török gazdaság állapotát biztosan helyre kell állítania, mivel a 70 százalék körüli jelenlegi infláció hatását megérzik a választók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×