Infostart.hu
eur:
378.76
usd:
319.58
bux:
0
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Berlin, 2018. április 9.A levegőszennyezés mértékét csökkenteni hivatott 30 kilométer/órás sebességkorlátozó tábla a levegő tisztán tartása jelentésű felirattal Berlinben 2018. április 9-én. A német főváros egyik fő közlekedési ütőerén, a Leipziger út Potsdamer tér és a Markgrafen út közötti szakaszán egy évre bevezetik a 30-as sebességkorlátozást a tisztább levegő érdekében. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)
Nyitókép: HAYOUNG JEON

Meglepő reakciók a nagy német "visszafogási" tervre

Akárcsak az Európai Unió legtöbb tagállamában, Németországban is napirenden van a sebességkorlátozás az autópályákon, az autóutakon és a városi forgalomban. Tekintélyes klímavédelmi szervezetek, de több város, illetve település illetékes hatóságai a korlátozással kapcsolatban mindenekelőtt klímavédelmi és közlekedésbiztonsági okokra hivatkoznak. Az egyik utolsó indítványt a közlekedési miniszter épp most vetette el.

A szóban forgó ajánlást a szövetségi környezetvédelmi ügynökség hozta nyilvánosságra a klímavédelemre vonatkozó legutóbbi tanulmányában. A szervezet az autópályákon óránként 120 kilométeres, az autóutaikon 80 kilométeres, a városokban pedig 30 kilométeres óránkénti sebességet javasolt.

A hivatal azzal érvelt, hogy egyedül az autópályákra vonatkozó 120 kilométer/órás korlátozás mintegy 6,7 millió tonnának megfelelő mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést eredményezne.

Sajátos választ adott Volker Wissing közlekedési miniszter az indítványra a Funke médiacsoportnak adott interjújában. A szabad demokrata politikus a t-online hírportál ismertetése szerint elsősorban azzal érvelt, hogy szerinte az emberek nem ez akarják. Ha az autópályákon 120, az autó-, illetve országutakon 80, a városokban pedig 30 kilométeres sebességkorlátozás lenne, az emberek ezt nem fogadnák el - vélekedett.

"A sebességkorlátossal kapcsolatban nagyon sok szám lebeg, a fontos azonban az, hogy csakis az általánosan elfogadott intézkedések lehetnek sikeresek" - hangoztatta a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.

Ha például az az autópályákon a sebességkorlátozás miatt az autóvezetőknek megérné, hogy a falvakon keresztül vezető alternatív utat válasszanak, akkor az ott lakókat zaj terheli. Azért építettük ki a megfelelő infrastruktúrát, hogy az emberek mentesüljenek a forgalom ilyen jellegű terheitől - tette hozzá.

"Nem győz meg az ügynökség javaslata" - hangoztatta a közlekedési miniszter, aki szerint más utakat kell választani a közlekedés klímabaráttá tétele érdekében. Erre vonatkozóan azonban alternatív javaslattal nem állt elő.

A szövetségi környezetvédelmi ügynökség szakértői a közelmúltban ismételten utaltak arra, hogy a német kormány nem halad a szükséges ütemben a tagállamok számára 2030-ig előírt klímavédelmi célok megvalósítása felé.

Németország "házi feladata" ebben a tekintetben az lenne, hogy 2030-ig 65 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Ebben a tekintetben - mint a portál utalt rá - a közlekedési, valamint az építőipari ágazat a főbűnös.

Németország azon kevés ország közé tartozik, ahol a gyorsforgalmi utakon nincs általános sebességkorlátozás, csak egyes szakaszokra vonatkozóan ajánlott sebességet határoznak meg. Autópályákon és kétszer kétsávos autóúton ez 130 kilométer/óra.

Kétszer egysávos autóúton viszont óránként legfeljebb 100 kilométer sebességgel lehet haladni, lakott területen kívül 90, lakott területen belül pedig 50 kilométeres az előírt óránkénti maximális sebesség.

Az egyik legfrissebb, a Civey közvélemény-kutató intézet megbízásából a t-online portál által készített felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada, azaz 67 százaléka ugyanakkor támogatja az általános sebességkorlátozás bevezetését, míg a válaszadók 32 százaléka volt azon a véleményen, hogy nincs szükség korlátozásra.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×