Infostart.hu
eur:
363.38
usd:
314.46
bux:
148477.3
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Berlin, 2018. április 9.A levegőszennyezés mértékét csökkenteni hivatott 30 kilométer/órás sebességkorlátozó tábla a levegő tisztán tartása jelentésű felirattal Berlinben 2018. április 9-én. A német főváros egyik fő közlekedési ütőerén, a Leipziger út Potsdamer tér és a Markgrafen út közötti szakaszán egy évre bevezetik a 30-as sebességkorlátozást a tisztább levegő érdekében. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)
Nyitókép: HAYOUNG JEON

Meglepő reakciók a nagy német "visszafogási" tervre

Akárcsak az Európai Unió legtöbb tagállamában, Németországban is napirenden van a sebességkorlátozás az autópályákon, az autóutakon és a városi forgalomban. Tekintélyes klímavédelmi szervezetek, de több város, illetve település illetékes hatóságai a korlátozással kapcsolatban mindenekelőtt klímavédelmi és közlekedésbiztonsági okokra hivatkoznak. Az egyik utolsó indítványt a közlekedési miniszter épp most vetette el.

A szóban forgó ajánlást a szövetségi környezetvédelmi ügynökség hozta nyilvánosságra a klímavédelemre vonatkozó legutóbbi tanulmányában. A szervezet az autópályákon óránként 120 kilométeres, az autóutaikon 80 kilométeres, a városokban pedig 30 kilométeres óránkénti sebességet javasolt.

A hivatal azzal érvelt, hogy egyedül az autópályákra vonatkozó 120 kilométer/órás korlátozás mintegy 6,7 millió tonnának megfelelő mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést eredményezne.

Sajátos választ adott Volker Wissing közlekedési miniszter az indítványra a Funke médiacsoportnak adott interjújában. A szabad demokrata politikus a t-online hírportál ismertetése szerint elsősorban azzal érvelt, hogy szerinte az emberek nem ez akarják. Ha az autópályákon 120, az autó-, illetve országutakon 80, a városokban pedig 30 kilométeres sebességkorlátozás lenne, az emberek ezt nem fogadnák el - vélekedett.

"A sebességkorlátossal kapcsolatban nagyon sok szám lebeg, a fontos azonban az, hogy csakis az általánosan elfogadott intézkedések lehetnek sikeresek" - hangoztatta a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.

Ha például az az autópályákon a sebességkorlátozás miatt az autóvezetőknek megérné, hogy a falvakon keresztül vezető alternatív utat válasszanak, akkor az ott lakókat zaj terheli. Azért építettük ki a megfelelő infrastruktúrát, hogy az emberek mentesüljenek a forgalom ilyen jellegű terheitől - tette hozzá.

"Nem győz meg az ügynökség javaslata" - hangoztatta a közlekedési miniszter, aki szerint más utakat kell választani a közlekedés klímabaráttá tétele érdekében. Erre vonatkozóan azonban alternatív javaslattal nem állt elő.

A szövetségi környezetvédelmi ügynökség szakértői a közelmúltban ismételten utaltak arra, hogy a német kormány nem halad a szükséges ütemben a tagállamok számára 2030-ig előírt klímavédelmi célok megvalósítása felé.

Németország "házi feladata" ebben a tekintetben az lenne, hogy 2030-ig 65 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Ebben a tekintetben - mint a portál utalt rá - a közlekedési, valamint az építőipari ágazat a főbűnös.

Németország azon kevés ország közé tartozik, ahol a gyorsforgalmi utakon nincs általános sebességkorlátozás, csak egyes szakaszokra vonatkozóan ajánlott sebességet határoznak meg. Autópályákon és kétszer kétsávos autóúton ez 130 kilométer/óra.

Kétszer egysávos autóúton viszont óránként legfeljebb 100 kilométer sebességgel lehet haladni, lakott területen kívül 90, lakott területen belül pedig 50 kilométeres az előírt óránkénti maximális sebesség.

Az egyik legfrissebb, a Civey közvélemény-kutató intézet megbízásából a t-online portál által készített felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada, azaz 67 százaléka ugyanakkor támogatja az általános sebességkorlátozás bevezetését, míg a válaszadók 32 százaléka volt azon a véleményen, hogy nincs szükség korlátozásra.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Tisza-kormány: új képviselők ülnek be a parlamentbe, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Tisza-kormány: új képviselők ülnek be a parlamentbe, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelyen Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul a program, a Tisza Párt frakciója pedig Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte az államfői tisztségre – a szavazás várhatóan kedden lesz. A hétvégén számos kormányzati bejelentés is érkezett: Vitézy Dávid miniszter a 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elindítását jelentette be uniós forrásokból, a kabinet pedig 5,5 milliárd forinttal támogatná a regionális repülőtereket, és napirendre került a vényköteles gyógyszerek áfájának nullára csökkentése is. A kormány emellett elállna a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli a korábban kifizetett több mint 300 milliárd forintot. Indul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása. Orbán Viktor jövője is eldőlhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×