Infostart.hu
eur:
373.2
usd:
340.04
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportképen az Európai Unió állam- és kormányfői találkozójának résztvevői Brüsszelben a csúcstalálkozó második napján, 2024. március 22-én. Az első sorban Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Emmanuel Macron francia elnök (j4), valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j7) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b3).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Szakértő: nincs eldöntött sorrend, de egy kis ország lehet az EU 28. tagállama

A múlt hét végi brüsszeli csúcson a tagállamok állam- és kormányfői döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Bosznia-Hercegovinával. A részletekről Németh Ferenccel, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával beszélgettünk.

Bosznia-Hercegovina akár több évtizedes tárgyalási folyamat elé is nézhet, miután az utóbbi években a nyugat-balkáni ország politikusai nem igazán voltak nyitottak arra, hogy az Európai Bizottság által a számukra előírt, a csatlakozási tárgyalások megindításához elengedhetetlen reformokat végrehajtsák, illetve megkezdjék – fogalmazott az InfoRádióban Németh Ferenc. A kutató szerint minden azon múlhat, hogy a politikai elit elkötelezettséget mutat-e majd a csatlakozási tárgyalások iránt, vagy továbbra is a jelenleg fennálló helyzetet próbálja erősíteni azzal, hogy csak kis lépéseket tesz az EU-s integráció felé.

A csatlakozás Bosznia-Hercegovina jólétéhez, illetve a közös piac nyújtotta előnyökhöz járulhat hozzá, míg a közösség számára az európai kontinens békéjét és stabilitását hozhatja el.

A szakértő emlékeztetett, Bosznia-Hercegovinát illetően sokakban élhet a 90-es évek háborúinak az emléke, és bár azóta sokat javult a helyzet, továbbra is előfordulhatnak kisebb-nagyobb válsággócok az országban, viszont az uniós tagság perspektívája képes lehet arra, hogy ezeket a feszültségeket jelentősen lecsökkentse, Németh Ferenc szerint ezért is fontos, hogy a nyugat-balkáni régió az Európai Unió tagja legyen belátható időn belül.

Az EU már több országgal, köztük Montenegróval, Szerbiával, Törökországgal, Albániával és Észak-Macedóniával is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, továbbá a tagországok állam- illetve kormányfői decemberi ülésükön zöld jelzést adtak ennek megkezdésére Ukrajnával és Moldovával is. Azzal kapcsolatban, hogy a felsorolt országok milyen sorrendben léphetnek be, illetőleg melyik lehet majd az első, a Magyar Külügyi Intézet kutatója elmondta: egyelőre nem látszik eldöntött sorrend – még annak tükrében sem, hogy mely ország mikor kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Jóllehet, bizonyára kis országok fognak először csatlakozni az EU-hoz – tette hozzá. Németh Ferenc szerint erre

a legnagyobb esélye Montenegrónak van, már csak azért is, mert nincs olyan szomszédja vagy más állam, amely aktívan blokkolná a folyamatot.

Ezt követően talán Észak-Macedónia és Albánia következhet a Nyugat-Balkán térségéből, bár ezen két ország esetében fennállnak olyan bilaterális problémák uniós tagországokkal, amelyek gátolhatják az integrációs előrelépést – magyarázta a szakértő.

Az elmúlt tíz évben számos dátum hangzott el vezető uniós politikusok részéről azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhet sor a 28. tagállam belépésére; jelenleg 2030, amit az Európai Tanács elnöke, Charles Michel pár hónappal ezelőtt a médianyilvánosság előtt kijelentett mint olyan dátum, amikor a nyugat-balkáni államoknak és az Európai Uniónak is készen kell állniuk. A kutató a céldátummal kapcsolatban kissé szkeptikus; meglátása szerint vannak olyan országok – például Montenegró –, amelyekkel hamarabb is be lehetne szerinte fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, de ez elsősorban az EU és a tagállamok politikai akaratán fog múlni. „Ha lenne jelentős politikai akarat és elköteleződés, akkor pár éven belül a kisebb, már az integrációs előrehaladásban feljebb lévő országok az unió teljes jogú tagjaivá tudnának válni” – fogalmazott Németh Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: fogdában karácsonyozhat Matolcsy György, kiderült a minimálbér összege

Tisza-kormány: fogdában karácsonyozhat Matolcsy György, kiderült a minimálbér összege

Megszünteti a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziót a kormány, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kabinet ettől a legalább 23 ezer milliárd forintra becsült állami kiadások csökkenését várja, az utak üzemeltetését pedig 2027. április 1-jén a Magyar Közút veszi át. A kormány javaslata szerint 2027. június 1-jétől megszűnhet a dohány-nagykereskedelmi monopólium. Benyújtották az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jogi feltételeit megteremtő törvényjavaslatot is. Megjelent a nyugdíjas SZÉP-kártyáról szóló kormányhatározat, jövő májustól pedig a kórházaknak másik intézményben kell korábbi műtéti időpontot felajánlaniuk, ha ők maguk nem tudják időben elvégezni a beavatkozást. A Külügyminisztérium közben azt vizsgálja, milyen szerepe lehetett az előző kormánynak egy, a Fidesz kampányát segítő feltételezett orosz dezinformációs műveletben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×