Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Fokozatosan csatlakozhat Ukrajna, Brüsszel engedményeket adhat

Az uniós alapszerződés módosítása is felmerült.

Alapvetően írná át az uniós csatlakozási folyamatot az Európai Bizottság, az erről szóló javaslatot szerdán ismertetheti Ursula von der Leyen – írja a hvg.hu a Politico hírlevelére hivatkozva. Az uniós szakportál birtokába jutott tervezet szerint a jelenleg a csatlakozási tárgyalások fázisában levő országok, Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok bizonyos tagságból eredő előnyöket már az előtt élveznének, hogy teljes jogú tagjaivá válnának a közösségnek. Ez szakítana azzal a Magyarország által is megtapasztalt állapottal, hogy akár több mint tíz évet kell várniuk, mielőtt beléphetnek.

A Politico által látott verzió egy tavalyi francia, német és portugál javaslat alapján a belső piachoz való fokozatos hozzáférést javasolja, hozzátéve, ehhez minden előírást teljesítenie kell az országoknak. Ennek része például az Európai Bíróság döntéseinek tiszteletben tartása vagy számos szabály elfogadása, cserében viszont az országok hozzáférnének a teljes piaci struktúrához, beleértve a vámmentes kereskedelmet vagy a személyek szabad munkavállalását az Európai Gazdasági Térség területén.

A mostani tagok számára ennél is nagyobb jelentősége lehet annak, hogy Brüsszel fokozatosan feladná az egyhangúságot, mint a Politico megjegyzi, egy harmincnál is több taggal működő unióban a vétó tovább nehezítené a döntéshozatalt. A dokumentum szerint ennek helyét a jelenleg is általánosan alkalmazott minősített többség venné át (ez a tagországok 55, egyben az uniós lakosság 65 százalékát képviselő kormányok szavazatát jelenti), hozzátéve, hogy biztosítanának „arányos biztosítékokat a nemzeti stratégiai érdekek védelmében”.

Úgy tűnhet, hogy a nagy horderejű döntés az uniós alapszerződés módosítását kívánja meg, a Bizottság azonban úgy ítéli, nincs erre szükség, az úgynevezett "passerelle klauzula" eddig is lehetőséget adott arra, hogy meghatározott feltételek mellett egyhangú szavazás helyett minősített többségi döntéshozatallal határozzanak egy adott ügyben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×