Infostart.hu
eur:
353.55
usd:
310.29
bux:
0
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Fokozatosan csatlakozhat Ukrajna, Brüsszel engedményeket adhat

Az uniós alapszerződés módosítása is felmerült.

Alapvetően írná át az uniós csatlakozási folyamatot az Európai Bizottság, az erről szóló javaslatot szerdán ismertetheti Ursula von der Leyen – írja a hvg.hu a Politico hírlevelére hivatkozva. Az uniós szakportál birtokába jutott tervezet szerint a jelenleg a csatlakozási tárgyalások fázisában levő országok, Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok bizonyos tagságból eredő előnyöket már az előtt élveznének, hogy teljes jogú tagjaivá válnának a közösségnek. Ez szakítana azzal a Magyarország által is megtapasztalt állapottal, hogy akár több mint tíz évet kell várniuk, mielőtt beléphetnek.

A Politico által látott verzió egy tavalyi francia, német és portugál javaslat alapján a belső piachoz való fokozatos hozzáférést javasolja, hozzátéve, ehhez minden előírást teljesítenie kell az országoknak. Ennek része például az Európai Bíróság döntéseinek tiszteletben tartása vagy számos szabály elfogadása, cserében viszont az országok hozzáférnének a teljes piaci struktúrához, beleértve a vámmentes kereskedelmet vagy a személyek szabad munkavállalását az Európai Gazdasági Térség területén.

A mostani tagok számára ennél is nagyobb jelentősége lehet annak, hogy Brüsszel fokozatosan feladná az egyhangúságot, mint a Politico megjegyzi, egy harmincnál is több taggal működő unióban a vétó tovább nehezítené a döntéshozatalt. A dokumentum szerint ennek helyét a jelenleg is általánosan alkalmazott minősített többség venné át (ez a tagországok 55, egyben az uniós lakosság 65 százalékát képviselő kormányok szavazatát jelenti), hozzátéve, hogy biztosítanának „arányos biztosítékokat a nemzeti stratégiai érdekek védelmében”.

Úgy tűnhet, hogy a nagy horderejű döntés az uniós alapszerződés módosítását kívánja meg, a Bizottság azonban úgy ítéli, nincs erre szükség, az úgynevezett "passerelle klauzula" eddig is lehetőséget adott arra, hogy meghatározott feltételek mellett egyhangú szavazás helyett minősített többségi döntéshozatallal határozzanak egy adott ügyben.

Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Tizenöt év múlva már lesznek olyan robotok, amelyek képesek a zöldség és a gyümölcs betakarítására – a Fruitweb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke erre számít. Apáti Ferenc azért bízik ebben, mert ebben az ágazatban a feladatok jóval több mint felét embereknek kell elvégezniük, akikből egyre kevesebb vállalja a nehéz fizikai munkát. Az egyetemi docens az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt erről.

Hogy bírunk ki még két és fél napot? Még melegebb lesz, csak a hét közepén jön az enyhülés

A hét elején folytatódik a forróság, a hét közepén azonban hidegfronttal érkező záporok, zivatarok enyhítenek a hőségen - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Putyin is kénytelen elismerni a gondokat, Moszkva megint bevetheti a „kis zöld emberkéket” – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Putyin is kénytelen elismerni a gondokat, Moszkva megint bevetheti a „kis zöld emberkéket” – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Vlagyimir Putyin orosz elnök kénytelen volt megszólalni az Oroszországban tapasztalható problémákról – közölte a TASzSz. Az utóbbi hetekben megszaporodtak azok a beszámolók, amelyek súlyos üzemanyaghiányt jelentettek Oroszország több területén, különösen a fővárosban, Moszkvában alakultak ki hosszú sorok a benzinkutak előtt. Az orosz elnök a kormánypárt, az Egységes Oroszország kongresszusán megemlítette a problémát, és elismerte, hogy az ország „kritikus időszakot él át”. Az Ukrajinszka Pravda írt Paweł Szota, a lengyel Külügyi Hírszerző Ügynökség (AW) vezetőjének kijelentéseiről. A hírszerzési vezető szerint Moszkva ismételten bevetheti a „kis zöld emberkéket” (ez az elnevezés a Krímben terjedt el, amikor jelöletlen zöld egyenruhás fegyveresek tűntek fel a félszigeten 2014-ben) ezúttal a Balti államokban, hogy tesztelje a NATO reakcióit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×