Von der Leyen szerint azóta, hogy a nyugat-balkáni országot 2022 decemberében tagjelöltté minősítették „lenyűgöző lépések” történtek - írja a Telex.

„Több haladást sikerült elérni alig egy év alatt, mint több mint egy évtized alatt” - hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke. Bosznia-Hercegovina például teljesen igazodott az EU közös kül- és biztonságpolitikájához (ennek többek között az Oroszország elleni szankciók is részei), ami „kulcsfontosságú a mostani geopolitikai felfordulás idején”. A migrációt is egyre jobban kezelik, és készen állnak egy megegyezésre az uniós határőrizeti szervvel, a Frontexszel - emelte ki Ursula von der Leyen.

Azt is figyelemre méltónak nevezte, hogy Szarajevó a volt jugoszláv háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék ítéleteit is átveszi, illetve egy új megbékélési testület is elkezdett működni a szerb és bosnyák-horvát részből álló országban. A bizottsági elnök nagyra értékelte, hogy az ország megmutatta, képes teljesíteni a tagsági feltételeket. Von der Leyen úgy vélte, az elmúlt években sebességet váltott az EU a Nyugat-Balkánon,

„felismertük: nem elég arra várnunk”, hogy a régió közeledjen.

Támogatniuk kell az EU felé vezető útjukat, ezért hirdettek növekedési programot a térségnek. (A tervet Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja mutatta be tavaly novemberben.)

A portál emlékeztet rá: a magyar kormány tagjai rendszeresen hangoztatják, hogy a Nyugat-Balkán és Bosznia-Hercegovina mielőbbi felvételét szeretnék az EU-ba. Orbán Viktor például tavaly júniusban Szarajevóban beszélt arról, hogy „Magyarország a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja”. Mint mondta „az Európai Uniónak most nagyobb szüksége van a Balkánra, mint fordítva”. A Telex ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a magyar miniszterelnök különösen a szerb országrész vezetőjével tart szoros kapcsolatot.

A térség EU-n kívüli országai ugyanakkor lassan haladnak.

A legtovább jutó Montenegró és Szerbia is csak néhány fejezetet zárt le a több tucatnyira osztott uniós joganyagból, amelyet át kell venniük. Időnként kétoldalú ellentétek miatt is vétózgatnak balkáni uniós tagok az EU-n kívüli országok ügyében.

A fejezetek megnyitása és lezárása mellett az uniós csatlakozás többi fontosabb mérföldkövéről, például a tagjelöltségről, a csatlakozási tárgyalások elvi megkezdéséről és az EU tárgyalási mandátumáról is egyhangúlag döntenek a tagállamok. Politikailag állam- és kormányfői szinten egyezkednek – legközelebb március 21-22-én.