A World Happiness Report (Globális Boldogsági Jelentés) szerint Finnországot választották sorozatban hetedik éve a világ legboldogabb országává.
A jelentésben, amelyet az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) készített együttműködésben a Gallup közvéleménykutató céggel, valamint az Oxfordi Boldogságkutató Intézettel, a kutatók a 2021-től 2023-ig terjedő időszakban vizsgálták 143 állam boldogsági szintjét.
Az észak-európai államok mind az első tízben voltak; Finnországot, Dánia, Izland és Svédország követte a rangsorban, Norvégia a hetedik helyen szerepelt. Izrael ötödik, Hollandia hatodik helyezett lett.
Németország ugyanakkor a korábbi felméréshez képest a 16-ról a 24. helyre csúszott. A nagyobb országok egyike sem került be az első húsz közé: az Egyesült Államok például a 23. helyre esett a tavalyi 15-ről.
A jelentés összeállítói ugyanakkor nem részletezték, hogy pontosan mitől a finnek a legboldogabbak. Ugyanakkor meghatároztak néhány kulcstényezőt, amelyek általánosságban boldogabbá teszik az embereket. Olyan szempontokat vettek figyelembe, mint
- az egy főre jutó GDP,
- a társadalmi támogatás,
- a várható egészséges élettartam,
- a szabadságo,
- a nagylelkűség
- a korrupció megítélése.
Finnország esetében kiemelték a magas színvonalú egészségügyi és oktatási lehetőségeket, valamint azt, hogy milyen mértékben segítik az emberek egymást.
Magyarország 56. lett a listán, ez 5 hellyel rosszabb, mint tavaly.
Az összegzésből a Pénzcentrum szerint kiderül, hogy mi, magyarok leginkább a nagylelkűséget hiányoljuk, valamint elégedetlenek vagyunk a korrupció mértékével is. A különböző kedvezmények, támogatások azonban jó eredményt értek el a listán, amint az is, mennyire érzik magukat szabadnak az emberek, hogy saját életükről hozzanak döntéseket.
Mint írják, a fiatalabb generációk boldogságának csökkenése több nyugati országban is megfigyelhető volt. Kanadában és Ausztráliában is hasonló tendenciák mutatkoznak. John Helliwell, a jelentés alapító szerkesztője szerint ezek a változások nem az alacsonyabb végzettség vagy jövedelem következményei, hanem inkább attól függenek, hogyan látják saját életüket a fiatalok.
Ellenben globálisan javult a 25-34 évesek életelégedettsége 2006 és 2019 között.
A világjárvány ideje alatt pedig minden generációnál megfigyelhető volt egyfajta jóindulat-növekedés.
Az Egyesült Államok (23.) és Németország (24.) más országok előrelépése miatt kerültek lejjebb a ranglistán. Az Egyesült Királyság pedig a top 20-ban található. A lista végén a vizsgált országok közül továbbra is Afganisztán áll mint a világ egyik legalacsonyabb boldogsági indexű országa. Libanon és Sierra Leone mellett szerepelnek az utolsó helyeken.
A jelentésből kitűnik az is, hogy az utóbbi 12 évben a boldogság eloszlásának egyenlőtlensége több mint 20 százalékkal emelkedett globális viszonylatban.
"Boldogságról nem szükségszerűen olyan értelemben beszélünk, hogy a pillanat örömében le-föl ugrálunk. Ez inkább elégedettség érzése. Úgy vélem ez a fontos" - mondta Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés összeállítóinak egyike a dpa német hírügynökségnek. A tény az, hogy a skandináv országok lakói ezen kérdésekben nagyon magasra értékelik saját életüket és elégedettek - tette hozzá.
Frank Martela finn pszichológus szerint hazája sikerének egyik tényezője, hogy a kormányzat hatékonyan működik, de mindennek fölött az, hogy "ténylegesen ott van állampolgáraiért".
