Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) varsói székháza 2022. április 29-én. Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője a testület 2022. április 29-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója benyújtotta lemondását. Leggeri lemondása brüsszeli értesülések szerint összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) 2021-ben vizsgálatot indított a Frontex-szel szemben azon jelentések miatt, amelyek szerint az ügynökség emberi jogsértést követett el azzal, hogy jogtalanul toloncolt ki, tett tengerre már partot ért migránsokat az uniós külső határokon. Fabrice Leggeri 2015 óta a Frontex ügyvezető igazgatója.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara

Nem bírja vállalásait a Frontex

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a jelenleg érvényben lévő működési szabályok miatt nem képes teljes mértékben eleget tenni alapvető jogi kötelezettségeinek, és túlságosan a tagállamokra hagyatkozik olyan esetekben, amikor a migránsokat szállító hajókat baleset éri – állapította meg az európai ombudsman hivatala.

A hivatal tavaly júniusban jelentette be, hogy megvizsgálja a Frontex fellépését a Földközi-tengeren végrehajtott keresési és mentési műveletekben, miután abban a hónapban elsüllyedt egy migránsokat szállító hajó a görög partoknál, és több mint 600 ember fulladt a tengerbe.

A vizsgálat során átnézett dokumentumok szerint a Frontex négy alkalommal is felajánlotta a görög hatóságoknak a migránshajó légi megfigyelését, de nem kapott választ az illetékes szervektől. A jelenlegi szabályok értelmében a Frontex a görög hatóságok engedélye nélkül nem mehetett a baleset helyszínére a kritikus időszakokban. Ennek következtében a Frontex csak kétszer járt az incidens helyszínén – egyszer rövid időre helikopterrel, később drónnal, miután a hajó már elsüllyedt.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a Frontexnek nincsenek belső iránymutatásai a vészjelzések kiadására vonatkozóan, és nem biztosított a Frontex alapvető jogokat felügyelő tisztviselőinek megfelelő bevonása a tengeri vészhelyzetekkel kapcsolatos döntéshozatalba.

Emily O'Reilly európai ombudsman szerint „fontos elgondolkozni azon, hogy egy egyértelműen segítségre szoruló hajó miért nem kapott segítséget”.

„A Frontex nevében szerepel a »parti őrség« kifejezés, de jelenlegi megbízatása és küldetése egyértelműen nem felel meg ennek.

Ha a Frontexnek kötelessége segíteni a tengeren az életek megmentésében, de az ehhez szükséges eszközök hiányoznak, akkor egyértelműen az uniós jogalkotók feladata erről gondoskodni” – hívta fel a figyelmet O'Reilly.

Rámutatott, hogy a Frontex alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségei és a tagállamok határellenőrzésben való támogatására vonatkozó megbízatása között eltérés van. „A nemzeti hatóságokkal való együttműködés, amikor aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy azok teljesítik-e keresési és mentési kötelezettségeiket, azzal a kockázattal jár, hogy az EU bűnrészessé válik az alapvető jogokat sértő és életekbe kerülő intézkedésekben” – hívta fel a figyelmet.

Megjegyezte, hogy míg a görög ombudsman a görög parti őrség tevékenységét vizsgálja, uniós szinten nincs olyan egységes elszámoltathatósági mechanizmus, amely függetlenül vizsgálná a görög hatóságok, a Frontex és az uniós szerződések szerinti alapvető jogi rendelkezések betartásának biztosításáért felelős Európai Bizottság szerepét.

Emily O'Reilly felszólította az Európai Parlamentet, az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy hozzanak létre egy független testületet, amely kivizsgálja a Földközi-tengeren nagy számban bekövetkező halálesetek okait.

„Közel nyolc hónappal a baleset után sem történt semmilyen változás annak érdekében, hogy megakadályozzuk az ilyen esetek megismétlődését” – hangsúlyozta az ombudsman.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×