Hivatalos közlés szerint a rakétások a május 9-i, moszkvai katonai felvonuláson fognak részt venni. Állítólag azért indultak el a különleges, 16x16-os terepjáró járművekre épített atomrakétáikkal az orosz főváros felé. A háborús helyzetre való tekintettel azonban a Nyugat minden korábbinál fokozottabb aggodalommal kíséri a rakéták mozgását.

Az oroszok szerint az legújabb, Jarsz rakétarendszerekről van szó. Ezek jelölése – hasonlóan az orosz fegyvereknél megszokotthoz – némi zavart hordoz, ugyanis bizonyos források RSZ-24 Jarsz-M-ként említik, míg máshol Topol-MR vagy RSZ-26 Rubezs a rendszer elnevezése. Annyi bizonyos, hogy a korábbi Topol rakéták továbbfejlesztésével 2008 és 2011 között hozták létre. Bár az első indítás sikertelen volt, egy évvel később, 2012-ben már rendben működött a rakéta.

Szergej Karakajev tábornok, az orosz stratégiai rakétacsapatok parancsnoka azt nyilatkozta,, hogy a rendszer neve a "nukleáris elrettentő rakéta" kifejezés orosz nyelvű rövidítése (Ядерная ракета сдерживания - jágyernaja raketa szgyerzsivanyija). Ezekből több mint 136 darabot a már említett járművekre telepítettek. A mobil indítók viszonylag gyorsan mozoghatnak Szibéria végtelen erdeiben előre megépített kiölővő helyek között, ezzel jócskán korlátozva a csapásmérő erők felderíthetőségét.

Az orosz adatok alapján a fegyver hatótávolsága 2000 és 6000 kilométer között van. Ami igazán félelmetes, hogy több, egymástól függetlenül célra irányítható robbanófejjel rendelkezik. Ezek ráadásul a légkörbe visszatérve hiperszonikus sebességgel még kitérő manővereket is tudnak végrehajtani, ami alaposan megnehezíti az elfogásukat. Hagyományos és nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők. Ez utóbbiak közül a nagyobb, 300-500 kilotonnás harci részekből 3-6 darabot, míg a kisebb, 150 kilotonnásokból, 6-10 darabot tud hordozni egy-egy rakéta.

Csak összehasonlításul, a Hirosimára ledobott első atombomba 15 kilotonna hagyományos robbanóanyag erejével rendelkezett. Ennek megfelelően akár egyetlen Jarsz rakéta is képes leenne akár egész Magyarországot romba dönteni.

Vlagyimir Putyin az ukrajnai háború kitörésével szinte egyidőben elrendelte az orosz nukleáris erők magasabb harckészültségbe helyezését is. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pedig többször nyíltan megfenyegette Ukrajnát, valamint a Kijevet támogató nyugati szövetségeseket, hogy Oroszország – ha biztonsági érdekei úgy kívánják – atomfegyvert is bevethet.

Medvegyev szélsőséges kijelentéseire reagálva, az InfoRádiónak nyilatkozó Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, biztonság- és védelempolitikai szakértő azonban azt mondta, hogy sem katonailag, sem pedig politikailag nem lenne értelme atomcsapást mérni ukrán, vagy főleg nyugati célpontokra.