eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Elfogott határsértők Ásotthalom térségében 2015. szeptember 18-án. A Készenléti Rendőrség munkatársai tizenöt pakisztáni és egy líbiai férfit fogtak el az ásotthalmi átkelő közelében kora délután, a migránsokat embercsempész vezette el a magyar-szerb határhoz.
Nyitókép: A kép illusztráció. MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Szakértő az uniós migrációs paktumról: szűkülhet a magyar kormány mozgástere

Már a vége felé közeledik az uniós migrációs politika reformja, így az új jogszabálycsomag még ebben a ciklusban hatályba léphet – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Kalas Vivien hozzátette: a szolidaritási mechanizmus elutasítása esetén kötelezettségszegési eljárás indíthatnak a tagállamok ellen.

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) elfogadta a migrációs paktumot – támogatva, hogy új jogi keretbe foglalják a migrációt. Az új menekültügyi és migrációkezelési rendelet kötelező szolidaritást ír elő a migrációs nyomás alatt állóként elismert uniós országokkal. A paktum pontjai egyebek mellett kimondják, hogy a tagállamok választhatnak a menedékkérők befogadása, pénzügyi vagy operatív támogatása között. A dokumentum továbbá előirányozza a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálását, valamint a kötelező biztonsági és egészségügyi ellenőrzéseket az EU-ba illegálisan belépő személyeknek.

Kalas Vivien az InfoRádióban elmondta: a migrációs paktumról még nem szavazott az Európai Parlament, egyelőre csak a LIBE bizottság szavazásán ment át a módosított javaslat. Az intézményközi egyeztetést decemberben tartották, ami arra szolgált, hogy tisztázzák a felek a vitás kérdéseket – ezzel felgyorsítva a jogalkotási folyamatot.

Az uniós tagállamok állandó képviselői is igent mondtak az intézményközi egyeztetésen született megállapodásra, és Kalas Vivien szerint ez előrevetíti, hogy hamarosan a Tanács is jóvá fogja hagyni a csomagot, előtte azonban még az Európai Parlamentnek is szavaznia kell róla. A kutató úgy véli, innentől kezdve minden lépés már csak formalitás,

rövid időn belül hivatalosan is elfogadhatják a paktumot.

Itthon leginkább a migránskvóták kapcsán szoktak sokat beszélni ezekről a reformjavaslatokról, de valójában ennél jóval több tételt tartalmaz a csomag. Kalas Vivien kifejtette: a legfontosabb változás valóban a kvótákhoz kapcsolódik, és ezzel kapcsolatban nagy viták alakultak ki az elmúlt években. Az Európai Unió külső határországainak vezetői ugyanis felszólították a többi tagállamot, hogy tehermentesítsék őket a migrációs nyomás alól, illetve mindvégig a kötelező szétosztás bevezetése mellett érveltek.

A paktumon belül öt rendeletre vonatkozóan érkezett módosítási javaslat, ezek közül az egyik előírná a kötelező szolidaritási mechanizmust. Ennek értelmében az uniós tagállamoknak

vagy be kellene fogadniuk bizonyos számú bevándorlót, vagy kiválthatják ezt meghatározott anyagi hozzájárulással.

Előbbi esetben a tervezet szerint az Európai Bizottság állapítaná meg évről évre, hogy GDP- és népességarányosan hány bevándorlót kell befogadniuk az érintett országoknak. Évente összesen 30 ezer menekült sorsáról dönthetnének ezzel az eljárással.

A másik esetben ugyancsak az Európai Bizottság határozná meg, hogy mekkora összeggel lehet kiváltani a bevándorlók beengedését. Kalas Vivien elmondása szerint legalább 600 millió eurós tételről lehet szó. „Ez azt jelenti, hogy

a javaslat szerint egy főt 20 ezer euróval lehetne kiváltani.

Ez a pont számít az uniós migrációs paktum egyik legnagyobb vívmányának” – jegyezte meg.

Kalas Vivien várakozása szerint rövid időn belül, várhatóan még ebben a ciklusban elfogadhatják a migrációs csomagot Brüsszelben. A nyilatkozatokat figyelembe véve ezt szeretnék az uniós intézmények vezetői is. Ha pedig valamennyi fórumon átmegy a javaslat, nem sokkal később hatályba is léphet a reformcsomag.

Nem sok jóra számíthat, aki ellenszegül

A magyar kormány az utóbbi időben többször is hangoztatta, hogy senki nem kényszerítheti Magyarországot menekültek befogadására. Felvetődik a kérdés, van-e valamilyen jogi lehetőségük a tagállamoknak arra, hogy fellépjenek a jogszabálycsomag által előírt rendelkezések ellen. Kalas Vivien elmondta: ha van erre szándék, meg kell vizsgálni a lehetőségeket. Elsősorban azt kell megnézni, hogy a migrációs csomag „hogyan viszonyul az uniós szerződésekhez”. Hozzátette: ha a tagállamok vezetői észrevételeznek valamilyen ellentmondást,

meg lehet támadni a javaslatcsomagot vagy annak bizonyos pontjait az Európai Unió Bíróságán.

Ha valamelyik uniós tagország nem hajtja végre az intézkedéseket, vélhetően kötelezettségszegési eljárást indít ellene az Európai Bizottság, és ebben az esetben is az unió bíróságára kerül az ügy. A kutató hozzátette: az elmúlt évek, évtizedek példáit nézve a kötelezettségszegési eljárások végén általában az Európai Bizottságnak adott igazat a bíróság, így tulajdonképpen csak átmeneti megoldásként, „időhúzásként” nyúlhatna ehhez a jogi eszközhöz egy ország.

„Ha azonban a jogszabály összhangban van az uniós szerződésekkel, nem marad nagy mozgástere a magyar kormánynak sem” – összegzett Kalas Vivien.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×