Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A jemeni húszi lázadók egyik vízalatti drónja, amellyel a Vörös-tengeren a hajókat támadják. Forrás: X/ Mario Nawfal
Nyitókép: Forrás: X/Mario Nawfal

Újabban már robot-tengeralattjárót is használnak a jemeni lázadók

Felszín alatt közlekedő tengeri drónt vetettek be a húszik a Vörös-tengeren - erősítette meg az amerikai központi parancsnokság. Ez volt az első alkalom, hogy a jemeni lázadók ilyen technológiát alkalmaztak az október óta folyamatosan tartó támadások során.

Az Amerikai Egyesült Államok hadereje a múlt szombaton több légicsapást hajtott végre Jemenben, a húszi lázadók által ellenőrzött területeken - közölte a portfolio.hu a CBS amerikai hírcsatornára hivatkozva. Ezek az akciók egyebek mellett magukban foglaltak egy támadást egy pilóta nélküli víz alatti jármű ellen, ami fontos fordulatot jelent a Vörös-tenger térségében dúló konfliktusban.

A víz alatti drón megsemmisítése mellett az amerikai fegyveres erők három hajó elleni cirkálórakétát és egy pilóta nélküli felszíni vízijárművet is semlegesítettek. A CENTCOM értékelése szerint ezek a célpontok közvetlen fenyegetést jelentettek mind az amerikai haditengerészet, mind pedig a közelben tevékenykedő kereskedelmi hajók biztonságára.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt heti Jemenről szóló tájékoztatóján Robert Wood, az Egyesült Államok nagykövete kiemelte az eltérített útvonalak gazdasági hatásait: "Afrikát kerülve minden egyes Ázsia és Európa között megtett egyirányú utazás üzemanyag-költsége körülbelül 1 millió dollár többletköltséggel jár, és mintegy tíz nappal meghosszabbítja az utazást."

Címképünkön a jemeni húszik által használt vízalatti drón

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×