eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: NATO

Amerikai álláspont: Mark Rutte lehet a NATO következő főtitkára

Washington NATO-nagykövete szerint március végéig szeretné a szövetség megválasztani Jens Stoltenberg utódját.

Mark Rutte leköszönő holland kormányfő lehet a NATO következő főtitkára, miután hamarosan megüresedik az észak-atlanti katonai-politikai szövetség vezető tisztsége - jelentette ki Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete egy online sajtótájékoztatón a Dutch News című angol nyelvű hírportál szerdai jelentése szerint.

Az amerikai diplomata a sajtótájékoztatón azt mondta: a szövetség tagállamai arra törekszenek, hogy lehetőség szerint már "ez év első negyedévében" jelöltet válasszanak a NATO ősszel megüresedő vezetői posztjára.

"Nem hiszem, hogy titok lenne, hogy Rutte miniszterelnök érdeklődését fejezte ki a feladat iránt" - fogalmazott Smith, majd hozzátette:

jelenleg Rutte az egyetlen, akinek jelölése lehetőségét a szövetség vizsgálja.

A jelölt kiválasztási folyamata világos, ezért számítani lehet arra, hogy a következő néhány hónapban a tagországok megoldásra jutnak az új főtitkár személyéről - tette hozzá az amerikai NATO-nagykövet.

Mivel Hollandiában tavaly novemberben előrehozott választásokat tartottak, és a kormányalakítási tárgyalások jelenleg is zajlanak, ha a katonai szövetség már az új holland kormány megalakulása előtt Rutte mellett dönt, Ruttének el kell döntenie, hogy ügyvivőként folytatja-e munkáját, vagy leköszön, hogy felkészüljön a következő megbízatására. Utóbbi esetben pártjának, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártnak találnia kell valakit, aki átveszi a négypárti ügyvivő kabinet átmeneti vezetését.

A NATO jelenlegi főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg 2024 októberéig tölti be a tisztséget, miután 2023 nyarán további egy évvel meghosszabbították a megbízatását.

Az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta a NATO főtitkára. Eredetileg négy évre választották meg, de megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben két-két évvel, tavalyelőtt és tavaly pedig további egy-egy évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára.

Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.

A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint el is nyert.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×