Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Olaf Scholz zúzhatta szét Ursula von der Leyen NATO-álmát

Lapértesülések szerint a német kancellár akadályozta meg a német EU-főnök jelölését a NATO-főtitkári posztra. Olaf Scholz ugyanis úgy érezte – írják német lapok – hogy Ursula von der Leyen „túlzottan kemény” lett volna Oroszországgal szemben.

Azt, hogy Ursula von der Leyen pályázik a NATO élére, még tavaly lebegtették, de most a német Welt am Sonntag című lap tudni véli, hogy a főtitkári poszthoz vezető úton maga a német kancellár feküdt keresztbe előtte. A lap brüsszeli diplomatákra hivatkozva írta azt, hogy maga Olaf Scholz akadályozta meg a jelölését – ahogy a források fogalmaztak: kategorikusan ellene volt –, mivel túlságosan kemény lett volna Oroszországgal szemben.

A források szerint Scholz ezt elmondta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, azzal a kommentárral, hogy az egykori német védelmi miniszter jelölése a szövetség élére „hátrány” lenne.

A német kancellárt több helyről bírálták, amiért óvatos, amikor a Moszkvával szembeni fellépésről van szó. Az ukrajnai háború kezdeti szakaszában Berlint például azért támadták, mert vonakodva nyújtott katonai segítséget. Emlékezetes módon a németeken szó szerint gúnyolódtak az először felajánlott „ötezer rohamsisak” miatt és Klicsko kijevi polgármester megkérdezte, legközelebb ötezer párnát küldenek-e.

Tavaly őszre azonban Európában már Németország volt Ukrajna legnagyobb támogatója és azt is bejelentette, hogy 2024-ben megduplázza a katonai segélyt, 4-ről 8 milliárd euróra. Ezzel az összeggel jelentősen túlszárnyalja az Ukrajna-párti retorikában sokkal hangosabb briteket és az EU más államait is.

Kommentátorok azt is megjegyezték, hogy Scholz egy olyan koalíció élén áll, amelyben eltérő véleményeket kellett egy mederbe terelnie, amikor Ukrajna támogatása volt a téma.

A volt német védelmi miniszter, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, von der Leyen kezét azonban már nem kötötte meg a hazai belpolitika, így Vlagyimir Putyin Oroszországának egyik vezető bírálója lett és 2023. elején már a NATO-főtitkári poszt potenciális várományosaként említették az októberben távozó Jens Stoltenberg helyére.

Akkori információk szerint Rishi Sunak brit kormányfő sem támogatta a jelölését – egyrészt, mert utóbb lemondott védelmi miniszterét, Ben Wallace-t szánta a posztra, másrészt mert úgy vélte, hogy von der Leyen „katasztrofális” állapotban hagyta hátra a német hadsereget, a Bundeswehrt, és felvetette az önálló uniós hadsereg létrehozását.

Szóba került Mark Rutte holland miniszterelnök neve, aki a média szerint szeretné, ha kineveznék, de az utóbbi időben igyekezett úgy beállítani, hogy hiba volt ezt szóba hoznia. Versenyben van még Wallace és a spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez.

A NATO-főtitkárt más szervezetek főnökével szemben nem egy publikus és hivatalos folyamatban választják meg, hanem a szövetség képviselőinek zárt ajtók mögött meghozott, egyhangú döntésével. Ezért jelennek meg a médiában időről időre találgatások arról, hogy ki lehet potenciális jelölt és melyek azok az országok, amelyek mellette vagy éppenséggel ellene vannak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×