Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Izraeli katonák harcjárművel járőröznek a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2024. január 23-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Kaiser Ferenc: hiába Rafah elfoglalása, nem lehet legyőzni a Hamászt

Tartós, hosszú távú megoldást nem lehet erőből, katonai műveletekkel elérni – mondta Kaiser Ferenc annak kapcsán, hogy Izrael folytatja a Gázai-övezet elfoglalását a legfrissebb terv a rafahi határátkelő elfoglalása. Ezzel teljes blokád alá vonná a Gázai-övezetet Izrael, de így sem kerülne közelebb céljához, a Hamász felszámolásához.

Az izraeli hadsereg a gázai Hán-Júniszban elért katonai sikerei lehetővé teszik az egyiptomi határon található Rafah felé történő előrenyomulást – jelentette be az izraeli védelmi miniszter. Ha Rafah Izrael befolyása alá kerül, akkor minden irányból csak a zsidó állam engedélyével juthat el ellátmány, élelmiszer, víz, gyógyszer a palesztin lakossághoz – mondta Kaiser Ferenc az InfoRádióban.

A biztonság- és védelempolitikai szakértő kiemelte, hogy a Gázai-övezetben nincsenek nagy távolságok, az izraeli haderő akár könnyen is haladhatna, csakhogy házról házra kell a tisztogató műveletet végrehajtani, és mivel a legfrissebb adatok szerint az épületek 70 százaléka kisebb-nagyobb részben megrongálódott vagy megsemmisült, ezek ideális búvóhelyet jelentenek a Hamász harcosai számára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli, emiatt valószínűleg hosszú időbe fog telni, amíg Rafahot elérik az izraeli csapatok, ráadásul ott az egyiptomi–gázai határon álló település belvárosát kellene elfoglalniuk.

"Ennek a műveletnek az lehet a célja Rafah megszerzésével, hogy minden irányból bekerítsék a Hamász által még ellenőrzött területeket, elvágják őket az utolsó, nem túl jelentős ellátási útvonalaiktól is, és ezzel Izrael további nyomást tud tenni a Hamász politikai szárnyára, hiszen ha bekerítik Gázát, akkor tényleg csak Izrael engedélyével juthat el minden ellátmány, élelmiszer, víz, orvosi és egészségügyi felszerelés a Gázai-övezetben lévő, borzasztó állapotban élő palesztin lakossághoz" – mondta Kaiser Ferenc arra is emlékeztetve, hogy Egyiptom felől a Muzulmán Testvérek és más terrorszervezetek segítségével még mindig csempészhetnek be az övezetbe fegyvert. A szakértő szerint a teljes blokádot Izrael ki tudja használni arra, hogy a még a Hamasz és az Iszlám Dzsihád kezén lévő túszokat kiszabadítsa.

A szorult helyzetében sem feltétlenül hajlana a Hamász a tűzszünetre, de Kaiser Ferenc szerint Izrael sem, mert jelenleg a Benjamin Netanjahu vezette kabinet sem feltétlenül érdekelt a tűzszünetben. A szakértő úgy látja, hogy inkább a háború elhúzásában érdekelt, egyrészt hogy még több palesztin meneküljön el – már azt is felvetették, hogy újra zsidó telepeket hozzanak létre Gázában –, de "Netanjahu személy szerint sem szeretne békét, hiszen ha véget érnének a hadműveletek, ha legalább tűzszünet lenne, akkor rögtön az izraeli társadalom felvetné azt a kérdést, hogy ki a felelős az október 7-i támadásért". Ráadásul a kormányfőnek számos korrupció és hatalommal való visszaélés miatti bírósági ügye van, amelyek előrehaladott állapotban vannak, de amíg ő a miniszterelnök, addig mentességet élvez.

"A deklarált cél az, hogy fel kell számolni, meg kell szüntetni teljesen a Hamászt, ami fizikai képtelenség, hiszen a terrorszervezetek többsége olyan, mint a hidra: egy fejét levágjuk, nő helyette kettő,

de ez egy jól hangzó cél, amivel az izraeli társadalom jelentős részét mozgósítani lehet" – jelentette ki a biztonság- és védelempolitikai szakértő.

Azt is hangsúlyozta azonban, hogy a Hamásznak sosem lesz vége, csak lehet, hogy nem Hamásznak fogják hívni. Ennek az oka szerint a palesztin radikalizmus, amit két tényező táplál: az egyik az, hogy az iszlám világ a globalizáció nagy vesztese, a másik pedig a nacionalizmus és a nemzettudat. "Amíg nincs önálló palesztin állam, amíg nincs a palesztin önrendelkezés, amit az 1947-es ENSZ-határozat garantált, addig a palesztinok részéről teljesen jogos elvárás, legalább részben maguk rendelkezzenek a sorsukról" – emelte ki, de hozzátette, Izrael éppen arra hivatkozik, hogy Gázában biztosította az önrendelkezést, erre terrortámadást követnek el Izrael ellen.

"Az a baj, hogy amíg ott marad a nyomor, a kilátástalanság, a palesztinok elnyomása, addig mindig lesznek radikális fiatalok, akiket nagyon könnyű bevinni bármilyen radikális mozgalom alá. Ha Izraelnek sikerülne is levadásznia Hamász összes katonai és politikai felső vezetőjét, még akkor is ott lesz az az aprócska probléma, hogy mit kezd az elégedetlen fiatalok tömegeivel, mert a Gázai-övezet népességének több mint a fele 18 évesnél fiatalabb. Jövő nélkül, kilátások nélkül, munkalehetőség nélkül egy porig rombolt területen, elképesztő nyomorban. Ezek a fiatalok bármiféle radikális mozgalom számára kiváló toborzási alapot jelentenek. Nem lehet legyőzni a Hamászt, fizikailag nem lehet egy ilyen mozgalmat megszüntetni, mert lesz egy Hamasz 2.0 vagy megerősödik az Iszlám Dzsihád, vagy létrejön egy újabb radikális szervezet, és az emberek a mögé fognak beállni" – mondta Kaiser Ferenc.

A szakértő úgy véli, tartós, hosszú távú megoldást nem lehet erőből, katonai műveletekkel elérni, és erre példaként említette az Izraelhez képest összehasonlíthatatlanul nagyobb erőforrásokkal rendelkező Amerikai Egyesült Államok kudarcát Irakban vagy Afganisztánban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×