2024. január 1-jével Belgium vette át Spanyolországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Belgium idén tizenharmadik alkalommal tölti be a soros elnöki tisztséget. Alexander De Croo belga miniszterelnök már az új év első napjaiban az EU saját bevételeinek növelését szorgalmazta, amit azzal indokolt, hogy a globális kihívások kezeléséhez több pénz szükséges.

A belga kormányfő közölte: közösen kellene kezelni az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és a koronavírus-járvány okozta válságokat, mert egy-egy ország egyedül nem képes erre, az egységes, erős Európai Unió viszont hatásosan tudna fellépni. Alexander De Croo úgy véli, új adókat kellene kivetni, a bejövő pénz pedig az elképzelése szerint nemcsak a tagállami büdzsékbe kerülne, hanem részben Brüsszelben kötne ki.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta: a belga elnökség elsődleges célja, hogy minél több dossziét lezárjanak még a júniusi európai parlamenti választások előtt. Máthé Réka Zsuzsánna hozzátette:

a belgák fő céljai között szerepel az EU belső piacának megerősítése, valamint a tőkepiaci és az energiaunióval kapcsolatos munka folytatása.

Ugyancsak fontosnak tartják, hogy a többéves uniós költségvetést illetően megegyezés szülessen az EU-tagállamok között, illetve a közös kül- és belpolitika területén vitára szeretnék bocsátani, hogy áttérjen-e a brüsszeli döntéshozatal az egyhangúságról a minősített többségre.

A Mathias Corvinus Collegium szenior kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy a zöld átálláshoz, valamint a modernizációs programok végigviteléhez jelentős magántőkére van szüksége az uniónak. Mint mondta, akkor érhetik el a kívánt eredményt, és abban az esetben fog jól működni a rendszer, ha határokon átnyúló feltételeket tudnak biztosítani mind a nagyon jó helyzetben lévő, mind a kevésbé előnyös helyzetben lévő kis- és középes vállalatok számára.

„Azt szeretnék, hogy erősödjön a különböző befektetők védelme, elősegítenék a piacok integritását és megfelelően, hatékonyabban kívánják finanszírozni a reálgazdaságot”

– magyarázta a szakértő.

Középpontban az energiaipar

A belga elnökség szerint növelni kell az unió versenyképességét, amihez Máthé Réka Zsuzsánna szerint nagyon szorosan kapcsolódik, hogy milyen energiahordozókkal dolgoznak a kis- és közepes vállalkozások, illetve a nagyvállalatok. Hozzátette: a termelékenység növelése nagymértékben függ attól, hogy milyen áron tudják előállítani az adott termékeket. Kulcskérdés az is, hogy az energiát milyen áron vásárolja, gyártja vagy állítja elő az Európai Unió, amely számára éppen emiatt nagyon lényeges terület lesz a következő időszakban az energiahordozók piaca.

Máthé Réka Zsuzsánna úgy véli, a belga elnökség arra törekszik majd a következő félévben, hogy az Európai Unió tagállamai egységesen hozzanak rendelkezéseket az energiahordozók piacán.

A júniusi európai parlamenti választásokat követően Magyarország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Novák Katalin köztársasági elnök a magyar soros elnökség fontos témái közül nemrég kettőt emelt ki: a demográfiai kihívások hatékonyabb kezelését, valamint annak a fontosságát, hogy felgyorsítsák a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását.

(A nyitóképen: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Alexander De Croo belga miniszterelnök a belga EU-elnökség alkalmából tartott brüsszeli ünnepséget követő sajtóértekezleten 2024. január 5-én.)