Infostart.hu
eur:
363.25
usd:
314.84
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b) és Orbán Viktor kormányfő tárgyal a spanyolországi Granadában 2023. október 5-én. A találkozón a két napos európai csúcstalálkozó témáit tekintették át.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Szakértő: Orbán Viktornak többféle feladata is lehetne az Európai Tanács elnökeként

Gálik Zoltánt annak kapcsán kérdeztük, hogy ha nem sikerül megtalálni Charles Michel utódját, akkor a magyar miniszterelnök vezeti majd a Tanács üléseit, mivel Magyarország júliusban átveszi az EU soros elnökségét.

Mint az Infostart is megírta, a Politico szerint nyártól Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, Charles Michel jelenlegi elnök ugyanis jelölteti magát a júniusi európai parlamenti választásokon, ha pedig bejut, július közepén tervezi elfoglalni helyét az Európai Parlamentben.

"Ez azt jelenti, hogy ha nem sikerül megtalálni az utódját, akkor mivel Magyarország júliusban átveszi az EU soros elnökségét, a magyar miniszterelenök vezeti majd a Tanács üléseit" - mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Mint tisztázta, az Európai Tanács az állam- és kormányfők tanácsa az EU-n belül, amelynek üléseit 2009 óta állandó elnök vezeti. 2024 második félévétől viszont az Európai Unió soros elnöke lesz Magyarország, s abban az esetben, ha idő előtt távozik posztjáról Charles Michel, és nem sikerül nagyon gyorsan betötleni ezt a pozíciót, az Európai Tanács elnökségét is viheti Magyarország, azaz Orbán Viktor.

"Az állandó elnök feladata, hogy az ülést vezesse, egyeztesse a különböző politikai irányokat a szakpolitikai kérdésekben, és azokat a kompromisszumokat, amelyeket el kell érni az állam- és kormányfők között, sikeresen előmozdítsa" - ecsetelte Gálik Zoltán.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez a funkció úgymond tárgyaló szerepkör-e.

"Pontosan nem határozza meg a lisszaboni szerződés azt az irányvonalat, amelyen az EU elnökének mozognia kell.

Vannak vélemények, amelyek adminisztrációs szerepet szánnak ennek a posztnak, és egy egyszerű véleményező és előkészítő funkciót, valamint a vitáknál közvetítő funkciót. Más vélemények szerint lehet az elnök proaktívabb is, aki az EU nevében tud a külföld felé beszélni és képviselni az Európai Unió érdekeit is. Ez mindig attól függ, hogy milyen vezetőt választanak a pozícióra" - mondta még Gálik Zoltán.

Felidézte még, hogy e második "féle" elnök volt az első elnök, Herman van Rompuy, akit aztán Donald Tusk követett, őt követte a poszton a kétszer két és fél évre megválasztott Charles Michel.

De döntéseket maguk a tagok hoznak, az állam- és kormányfők, és az elnök az egyeztetést végzi.

Arról, hogy ki lehet ennek a posztnak a várományosa, személyi javaslatok még nem hangoztak el.

Charles Michel mandátuma viszont novemberig szólna, úgy, hogy ezt megelőzően, június elején lennének az EP-választások.

"Ez azt jelentené, hogy idejük lenne az állam- és kormányfőknek arra, hogy a legfontosabb pozíciókat illetően kompromisszumokra jussanak. Ha viszont ezt előre kell vinniük, lehet, hogy az Európai Bizottság elnöki pozíciójáról is a választások után azonnal el kell gondolkodni" - figyelmeztetett még Gálik Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

Órákig értekezhetnénk arról, mennyire kiszámíthatatlan módon nyúltak bele a magyar háztartások pénzügyeibe az egymást követő Orbán-kormányok. Az azonban extrémnek számított volna már akkor is, hogy 200 ezer magyar lakáshiteles nem tudja, milyen szabályok szerint határozzák meg a törlesztőrészletét másfél-két hónap múlva.  Márpedig a kamatstop szeptember 30-ai kivezetéséről szóló legutóbbi kormánybejelentést máig nem követte jogszabály, nem tudni, mire készüljenek a felek. A hatályos törvény alapján „örökké” tart az intézkedés, ezért a bankok több tízmilliárd forintnyi veszteséget számoltak el a második negyedévben, bár a legrosszabb forgatókönyvet ügyesen elkerülték. Piaci forrásaink szerint valószínű, hogy az idei év már elúszott a kamatstop kivezetése szempontjából, a Pénzügyminisztérium azonban nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A kérdéssel a Portfolio szeptemberi Future of Finance 2026 konferencián is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni róla.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×