eur:
402.75
usd:
348.59
bux:
96107.65
2025. június 17. kedd Alida, Laura
A prisoner in a dark interrogation room sitting in front of an officer with photos of the suspect , we see them sitting at a table. Action movie scene with an officer and a suspect in a dark interrogation room
Nyitókép: Ignatiev /Getty Images

Orosz katona, ha élni akarsz, ezt a számot hívd! – akcióban az ukrán titkosszolgálat

Az ukránok olyan segélyhívó vonalat működtetnek, ahol tanácsokkal látják el a magukat megadni készülő orosz katonákat.

Danyiil Alfjorov orosz hadnagynak sikerült az, amire Vlagyimir Putyin hadserege csak vágyakozott: eljutott Kijevbe. Igaz, nem győztes katonaként, hanem hadifogolyként, de legalább önszántából. A moszkvai katonai főiskola végzős hallgatójaként az ukrán frontra vezényelték, ahol hamar rájött, hogy ez a háború nem neki való. A hősies pátosz helyett a harctér nyomorúsága várt rá, így ahelyett, hogy feláldozta volna magát egy értelmetlen háborúban, inkább az életet választotta. Tizenegy alárendeltjével együtt Herszon közelében adta meg magát – írja a Financial Times.

Előtte azonban felhívta az ukrán hadsereg segélyvonalát és tanácsot kért, hogy hol és miként tehetnék le a fegyvert. A telefonos szolgálatot nem sokkal az után hozta létre az ukrán titkosszolgálat (GUR), hogy Vlagyimir Putyin 300 ezer tartalékos mozgósítását rendelte el. "Tavaly decemberig 220 orosz katona adta meg magát a segélyvonalat használva, és még további ezer ügy van folyamatban" – tájékoztatta a londoni újságot a GUR szóvivője. Vitalij Matvijenko most először hozott nyilvánosságra ilyen adatokat.

Elmondta azt is, hogy nagyon sok besorozott orosz nem akar háborúba menni. Erről árulkodik az a rengeteg hívás is, amit a segélyvonal kezelői naponta kapnak. Egy ilyen beszélgetést a brit lap újságírója is meghallgathatott:

"Üdvözöllek, az ukrán felderítő szolgálat segélyvonalát hívtad. Élni akarsz?"

"Egy ismerősömtől kaptam a számot. Hogyan adhatnám meg magam?"

Alig egy hónappal azután, hogy a segélyvonal életre kelt, már jelentkezett is az első orosz dezertőr. Azóta hetente átlagosan hárman adják meg magukat és választják a háború helyett inkább a hadifogságot. Az ukránok azt mondják, hogy eddig már több mint 26 ezer hívást kaptak és 28 ezren látogatták meg a "Hacsu zsity – élni akarok" weboldalt, ahol ugyancsak tanácsokat kaphatnak a megadást fontolgató oroszok. Ezt a portált természetesen már blokkolták Oroszországban, de olyan csatornákon még elérhető, amelyek nem rögzítik a keresők adatait.

Egyébként mindkét fél kiterjedten alkalmazza a lélektani hadviselés különféle eszközeit. Röplapokat szórnak az ellenségre, szöveges üzeneteket küldenek a katonák mobiltelefonjaira, tévé- és rádióreklámokban igyekeznek rombolni a másik fél morálját, de gyakran csak átkiabálnak a velük szemben lévő lövészárokba, és megadásra buzdítják az ott lapulókat.

A hadifogolyszerzésnek egyébként nem csak az az értelme, hogy erodálja az ellenfél harci kedvét.

Egyrészt fontos hírszerzési adatokhoz lehet jutni a foglyok kikérdezésével, másrészt cserealapként szolgálnak az elfogott katonák kiszabadításához. Ezek a fogolycserék a háború kezdete óta viszonylag rendszeresek. Bár vannak olyanok is, akik nem szívesen térnek vissza a sajátjaikhoz. A Mariupolt védő ukrán csapatok több tisztje is inkább Oroszországban maradt. Az orosz oldalon pedig jó néhány szerződéses katona szívesebben raboskodik Ukrajnában, semmint, hogy visszatérjen csak azért, hogy aztán újból a frontra küldjék. Ők a háború végéig hadifoglyok akarnak maradni.

Vitalij Matvijenko azt is elmondta a Financial Timesnak, hogy minden szabadon engedett orosz hadifogoly kap egy kis kártyát a segélyvonal számával. Azt kérik tőlük, adják ezt oda olyan ismerősüknek, aki nem akar a háborúba menni. Ők már a bevonulás pillanatától segítséget kaphatnak abban, hogy az életet válasszák és az első adandó alkalommal megadhassák magukat.

A segélyvonal kezelői mind képzett pszichológusok, akik pontosan tudják, hogyan kell beszélni egy, az életéért rettegő, kétségbeesett katonával. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az orosz hadseregben a fegyelem fenntartása érdekében gyakran brutális módszereket is alkalmaznak. A közösségi médiában megjelentek már olyan videók, amelyeken különféle orosz büntetőegységek akcióit örökítették meg.

Ezek az alakulatok válogatott módszerekkel törik meg az engedetlenkedőket. Megásatják velük a saját sírjukat, aztán közvetlenül melléjük lőnek, eljátszva a kivégzésüket. Gyakran ököllel vagy husángokkal ütlegelik azokat, akik nem tanúsítottak kellő bátorságot a csatában, vagyis nem voltak hajlandók értelmetlenül feláldozni az életüket. Az ilyen büntetőakciók miatt is nagyon nehéz és körülményes megszervezni, hogy megadják magukat az orosz katonák. Ezen a videón egy ilyen akció látható:

Az ukránoknak nemcsak ezzel kell megbirkózniuk, hanem azzal is, hogy a legtöbb orosz katona elhiszi azt, amit az ellenségről állít a hivatalos moszkvai propaganda. Vagyis, hogy Ukrajnát egy kegyetlen, neonáci rezsim irányítja, amely különös örömét leli az oroszok gyilkolásában. Meg kell győzni a bizonytalankodó katonákat, hogy a genfi konvencióknak megfelelő bánásmódban fognak részesülni, ha megadják magukat. Sokuknak az is elég, ha orvosi ellátást vagy napi egyszeri meleg ételt ígérnek és azt, hogy végre kapcsolatba léphetnek a családjukkal. Aki pedig nem akar többet Oroszországban élni, azoknak még menekültstátuszt is felajánlanak.

Az ukrán titkosszolgálat eddigi legnagyobb "fogása" Makszim Kuzminov, az orosz légierő századosa volt. Ő hónapig tartó egyezkedések után volt hajlandó átszökni, de ehhez előbb a kijevi parlamentnek is törvényt kellett módosítania, ami kimondta, hogy a dezertőr orosz katonák akár fél millió dolláros jutalmat is kaphatnak. Kuzminov végül augusztus 9-én szállt fel helikopterével gyakorló repülésre egy Kurszk közeli bázisról. Még a személyzet többi tagja sem tudta, mire készül a százados.

Csak akkor kezdtek gyanakodni, amikor a Mi-8-cal átrepülték a határt. Az orosz csapatok is felfigyeltek az előre be nem jelentett gépre, és tüzet nyitottak a helikopterre, a lábán megsebesítve Kuzminov kapitányt. Ő azonban még húsz percet repült, és csak aztán tette le a gépet egy Poltava közeli mezőn. Megkapta a dezertálásért járó pénzjutalmat, és még a családját is kimenekítették az ukránok. A helikopter személyzetének többi tagja nem volt ennyire szerencsés. Mivel nem akarták megadni magukat és ellenálltak, az ukrán katonák végeztek velük – közölte Kirilo Budanov, az ukrán titkosszolgálat vezetője.

Címlapról ajánljuk
Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Megtaláltuk a magyar Gulagnak nevezett internálótábor utolsó ismert túlélőjét. Az 1929-ben született Szabó Zoltán megjárta az Andrássy út 60-at, 1950 és 1953 között pedig több internálótáborban – Kistarcsán, Isaszegen, Bernátkúton, Tiszalökön és Recsken – is raboskodott. A 96 éves férfi 72 évig a legközelebbi családtagjain kívül senkinek sem beszélt a vele történtekről, még a szakirodalom és az emlékhelyet működtető Recski Szövetség sem tudott a létezéséről. Az InfoRádióval kivételt tett, viszont leszögezte, hogy hosszú életében először és utoljára hajlandó megszólalni ebben a témában, és a lakhelyét is titokban akarja tartani. Mint kiderül, ez az emlékeivel is így volt.

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Donald Trump szavai miatt aggódnak a befektetők, lefordulás a tőzsdéken

Donald Trump szavai miatt aggódnak a befektetők, lefordulás a tőzsdéken

Felpattantak a tőzsdék tegnap, miután a sajtóinformációk jelentek meg arról, hogy Irán hajlandó lenne a deeszkalációra. Később azonban ismét negatívba fordult a hangulat, miután Donald Trump a konfliktus további eszkalációját jelezte azzal, hogy sürgette Teherán evakuációját. Az ázsiai tőzsdék estek a mai kereskedésben, és az európai tőzsdéken is látványos lefordulás látszik a tegnapi emelkedés után. Az USA-ból kiskereskedelem, ipari termelés és export, import árak érkeznek. Általában ezek közepes fontosságú adatok, azonban nagy kérdés, hogy a kereskedelmi háború okozta fennakadások milyen károkat okoznak az amerikai gazdaságban, így most a szokásosnál nagyobb figyelem irányulhat rájuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×