eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese beszédet mond az RMDSZ 16. kongresszusának második napján Temesváron 2023. április 29-én. A kongresszus Kelemen Hunort újabb négy évre megválasztotta a szervezet elnökének.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Kelemen Hunor: a román legfelsőbb bíróság törvényesíti a kommunisták lopásait

A román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restituciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a "kommunisták lopását" - jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön Nagyváradon.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Cseke Attila szenátorral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, és ezen tért ki a román legfelsőbb bíróság új jogegységi határozatára.

Az új rendelkezésről a Krónika közéleti portál számolt be csütörtökön. A kedden nyilvánosságra hozott, valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés szerint az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát. Az új jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság az eddigi felemás jogi helyzetekre keresett megoldást az egyházi restitúcióval kapcsolatban, azonban döntésével jelentős akadályokat gördített a folyamat elé - állapította meg a Krónika.

Kelemen Hunor szerint a legfelsőbb bíróság rendelkezése megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és arra enged következtetni, hogy Románia nem jogállam.

"Ahol nincs biztosítva a tulajdonhoz való jog, arról (az államról) nem mondható el, hogy jogállam" - mondta az RMDSZ elnöke.

Kifejtette: 34 évvel a romániai rendszerváltás után már nem lenne szabad azt mondani az egyházaknak, hogy a telekkönyv nem elegendő, ezért 19. századi dokumentumokat kell felmutatniuk bizonyítékként. Aki ezt kéri, az vagy nem érti a jelenséget jogi, politikai és társadalmi szempontból - mondta, és ez szerinte a legfelsőbb bíróság tapasztalt tagjairól nem mondható el -, vagy pedig rosszindulatú, és a 2000-es évekből az 1990-es évek elejére akarja visszavetni a romániai restitúciós folyamatot.

"Ez elfogadhatatlan!" - jelentette ki az RMDSZ elnöke, emlékeztetve: Románia vállalta, hogy visszaszolgáltatja az egyházaknak a kommunista rezsim által elkobzott vagyonukat.

Kelemen Hunor leszögezte: a bukaresti parlamentben kell törvényi megoldást találni a magántulajdon biztonságának védelmére. "Ha egyetlen záradékkal meg lehet fordítani a történelem kerekét, akkor egyetlen ember, egyetlen intézmény vagy egyetlen egyház sem lehet biztos abban, hogy a tulajdonhoz való joga nem sérül" - mutatott rá a szövetségi elnök.

Emlékeztetett, hogy a kommunisták az egyházaktól és nem mástól kobozták el azokat az ingatlanokat, amelyeket ők később visszakértek,

ezek az egyházak kezelésébe tartoztak, és ezt szerinte a legfelsőbb bíróság tagjai is tudják.

Felidézte, hogy amikor a román parlamentben elfogadták a restitúciós törvényeket, a közszándék egyértelműen az volt, hogy az elkobzott ingatlanokat oda kell visszajuttatni, ahonnan elvették őket. "Minden más csak filozofálgatás vagy rosszindulat" - fogalmazott az RMDSZ elnöke -, hozzátéve, hogy aki a tulajdonjogot megkérdőjelezi, az a jogállamiság és Románia ellen dolgozik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×