eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 3. vasárnap Kornélia
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a szövetség védelmi minisztereinek találkozóját megelőzően Brüsszelben 2023. június 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Speciális koalíciót alapított 20 NATO-tagállam Ukrajna javára

Oroszország egyre inkább függővé vált Kínától, Moszkva évről évre Pekingnek adja jelzálogba a jövőjét - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtókonferenciáján.

Stoltenberg arról beszélt, hogy Oroszország politikailag, katonailag és gazdaságilag is meggyengült, és veszített politikai befolyásból közeli szomszédságában. Mint mondta, Oroszország elvesztette hagyományos katonai erőinek jelentős részét: több száz repülőgépet, több ezer tankot és több mint 300 ezer katonát. Hozzátette, hogy gazdasági szempontból szintén nyomás alatt áll az ország: az olaj- és gázbevételek csökkennek, az orosz banki vagyon szankciók alatt áll, több mint ezer külföldi vállalat szüntette be vagy csökkentette tevékenységét Oroszországban, és mintegy 1,3 millió ember hagyta el hazáját. "Mindez alátámasztja, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) stratégiai hibát követett el Ukrajna lerohanásával" - szögezte le.

A főtitkár ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy Oroszország erejét nem szabad alábecsüli.

"Az orosz célok Ukrajnában nem változtak. Oroszország nagy rakétakészletet halmozott fel a tél előtt. És újabb kísérleteket látunk arra, hogy csapást mérjenek Ukrajna elektromos hálózatára és energetikai infrastruktúrájára, hogy hideget és sötétséget kényszerítsenek az ukránokra" - jelentette ki.

Üdvözölte, hogy a szövetségesek tovább erősítik Ukrajna légvédelmét, és

a múlt héten 20 NATO-tagállam megállapodott abban, hogy légvédelmi koalíciót alakítanak Ukrajna számára.

Bejelentette, hogy a NATO átfogó segítségnyújtási csomagját átalakítják többéves támogatási programmá. "Segítünk Ukrajnának átállni a szovjet katonai felszerelésekről a korszerűbb modellekre, és abban hogy haderejüket teljes mértékben interoperábilissá tegyük a mieinkkel" - mondta el.

Megerősítette: a szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO-tag lesz. "Ajánlásokat tettünk Ukrajna kiemelt reformjaira, különös tekintettel korrupció elleni küzdelemre, a jogállamiság megerősítésére, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására" - tette hozzá.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ukrajnával támogatásával kapcsolatban nem érzékel "háborús fáradtságot" a szövetségesek részéről.

"Továbbra is támogatnunk kell és támogatni fogjuk Ukrajnát" - szögezte le.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban, Blinken bejelentette, hogy szerda este Izraelbe utazik, hogy a tűzszünet további meghosszabbításáról tárgyaljon.

"A tűzszünet meghosszabbítása több túsz hazatérését és több segélyt jelent a gázaiak számára. Mi ezt akarjuk, és szerintem Izrael is ezt akarja" - tette hozzá.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is részt vett a tanácskozáson. Úgy nyilatkozott, hogy

az Európai Unió eddig mintegy 300 ezret szállított le Ukrajnának az ígért egymillió lövedékből.

Kuleba Ukrajna és a NATO védelmi iparának nagyobb mértékű összehangolására szólított fel, annak érdekében, hogy Kijev megkapja a szükséges fegyverutánpótlást. Véleménye szerint létre kellene hozni egy közös euroatlanti védelmi térséget, amely biztosítaná Ukrajna és NATO-tagországok biztonságát.

Az ukrán külügyminiszter visszautasította azt az állítást, hogy a háborúban patthelyzet alakult volna ki, miután Ukrajna nyári ellentámadása során nem sikerült jelentős területeket visszafoglalni az orosz erőktől.

Azt is elmondta, hogy kedden eredményes megbeszélést folytatott Juraj Blanar szlovák külügyminiszterrel. "Szlovák kollégám megerősítette, hogy az ukrán nehézfegyverek karbantartási központja Szlovákiában fog működni, és a fegyvereket gyártó ukrán és szlovák vállalatok közötti szerződések továbbra is hatályban maradnak" - közölte Kuleba.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: két-három nap lesz felkészülni arra, hogy hatalmas mágneses vihar jön a Földön

Kiss László: két-három nap lesz felkészülni arra, hogy hatalmas mágneses vihar jön a Földön

Szokatlanul erős napkitöréseket észleltek a szondák, de a hétköznapi életet még ezek sem zavarták meg. Erősödő aktivitása miatt azonban a következő bő egy évben nem lehet kizárni, hogy pusztítóbb hatású napviharok is elérik a Földet – fejtette ki az InfoRádióban Kiss L. László Prima Primissima-díjas csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
Dróntámadás érte a Krímet, haladnak előre az oroszok keleten – Háborús híreink vasárnap

Dróntámadás érte a Krímet, haladnak előre az oroszok keleten – Háborús híreink vasárnap

Orosz közlés szerint Ukrajna vasárnapra virradó éjjel összesen 38 drónnal támadta a Krím félszigetet. Feodoszija kikötőjében több robbanást is lehetett hallani, a közúti forgalmat korlátozták a környéken. Értesülések szerint Ukrajna európai szövetségesei több mint egymillió tüzérségi lőszert szállíthatnak le a megtámadott országnak tavasszal. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok elismerte, hogy az Avgyijivka szektorban szolgáló egyes parancsnokok téves számításai befolyásolták a védelmi állások stabilitását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×