Október 29-én ünnepelte 100. születésnapját Törökország, ám az ünneplés helyszínei és programjai közül sok megváltozott vagy megszűnt a gázai helyzetre való tekintettel. Mint Bíró Dávid, a Magyar Külügyi Intézet Törökország-szakértője az InfoRádióban elmondta, jelen állás szerint Törökország nem tekinti a Hamászt terrorszervezetnek, és igen komoly vádakat is megfogalmazott már Izraellel szemben a török vezetés:

• "háborús bűnösként viselkedik"
• "kegyetlen mészárlás zajlik Gázában".

"Mindemellett

hogy ez mennyiben szól a belpolitikának, a törököknek, azt meg kell vizsgálni

abból a szemszögből is, hogy Törökország rendkívül polarizált, ez látszik a tavaszi választásokon is; ha megnézzük a két elnökjelöltre leadott szavazatokat, az ellenjelöltre 25 és fél millióan szavaztak, míg az elnökre szűk 28 millióan, rendkívül kicsi a 2,5 milliós szavazatkülönbség, mutatja a megosztottságot" - fogalmazott a szakértő.

Hogy a gázai ügy összehozhatja-e Törökországot, arról azt mondta, alapvetően nem jelenthető ki ez, mivel a társadalom szekularizált, nem konzervatív módon vallásos.

"Jelenleg a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja egy konzervatívabb, vallási szempontokat előtérbe helyező politikát képvisel, jelentősebb támogatói bázissal, de nyilvánvaló, hogy ott van az ellenpólus, amely az atatürki világképben látja a jövőt" - fejtegette.

Tehát a gázai retorika egyfajta "konzervatív iránymutatás" akar lenni, ennek pedig lehet hatása az izraeli-török kapcsolatokra; ezek rendkívül viszontagságosak voltak a szakértő szerint már a 2000-es évek elejétől kezdve.

"2018-tól azt láthattuk, ahogy a két ország nagykövetei gyakorlatilag nem vesznek részt a két ország kapcsolatának előremozdításában, aztán újra kineveztek nagyköveteket, de gyakorlatilag a történésekre reagálva az izraeli fél jelezte, hogy vissza fogja hívni ankarai nagykövetét. Ez kimondottan negatív irányban befolyásol" - mutatott rá.

Bíró Dávid arról is beszélt, hogy lehet-e hosszabb távú hatása a Hamász-barát török retorikának.

"Ha figyelembe vesszük Törökországnak a nyugati szövetségi rendszerben betöltött szerepét, ott is érezhetőek a nehézségek, feszültségek,

de Törökország is világosan látja, hogy számára sem lehet megoldás, ha ez a probléma eszkalálódik, nagyobb fegyveres konfliktussá válik a térségben. Ankara már a konfliktus elején békére szólított fel, és Izraelt is arányos válaszcsapásra kérte. Az idő előrehaladtával viszont változik a török kommunikáció" - húzta alá az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet Törökország-szakértője.