Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a szövetség védelmi minisztereinek találkozóját megelőzően Brüsszelben 2023. június 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Jens Stoltenberg: Törökország hamar rábólinthat a svédek csatlakozására

Recep Tayyip Erdogan döntése összhangban van a júliusi vilniusi csúcson született megállapodással, és Svédország is teljesítette vállalásait, mondta a főtitkár. Egy korábbi üzenetéből az is ismert, mikor lehetnek várakozásai szerint NATO-tagok a svédek.

Jens Stoltenberg főtitkár kedden Stockholmban találkozott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, hogy megvitassa Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítését. A főtitkár üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök azon döntését, hogy a csatlakozási jegyzőkönyvet a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztette.

"A ratifikációs dokumentumok benyújtását követően most a török parlament gyors ratifikációjára számítok" – mondta a NATO főtitkára a találkozón. Kiemelte, hogy a török döntés összhangban van a júliusi vilniusi csúcson született megállapodással, és hangsúlyozta, hogy Svédország is teljesítette vállalásait: módosította alkotmányát, megváltoztatta törvényeit, kibővítette a terrorizmus elleni együttműködést, és újraindította a fegyverexportot Törökország felé.

"Örülök, hogy sikerült kezelnünk Törökország jogos biztonsági aggályait oly módon, hogy Svédország tagsága előrehaladjon. Várom, hogy a közeljövőben NATO-tagként üdvözölhessem Svédországot" – mondta.

Arra vonatkozóan, hogy milyen határidőre gondolhatott Jens Stoltenberg, a lapok felidézik: a főtitkár a múlt héten levelet küldött az összes NATO-tagországnak, amelyben közölte, hogy

Svédországnak legkésőbb a NATO külügyminisztereinek november 28-29-re tervezett találkozójáig taggá kell válnia.

Az információ egy svéd kormányzati képviselőtől származik, azóta Brüsszelből több diplomata is megerősítette.

Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel folytatott találkozója után megjegyezte, hogy a NATO ismét elkötelezte magát a terrorizmus elleni küzdelem mellett a többi között akciótervének frissítésével és egy főtitkárhelyettes kinevezésével, aki a terrorizmus elleni küzdelemért felelős különleges koordinátor lesz.

A főtitkár arra is kitért, hogy átbeszélték a svéd miniszterelnökkel a közel-keleti helyzetet és Izrael válaszát a Hamász által indított terrortámadásra. "Izraelnek joga van megvédeni magát a nemzetközi joggal összhangban" – tette hozzá a főtitkár.

A két vezető a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájában a közelmúltban okozott károkról is beszélt. A szövetségesek és Svédország együtt dolgoznak a tények megállapításán, a NATO pedig erősíti jelenlétét a térségben" – mondta Jens Stoltenberg.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×