eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Hajasi Josimasza japán (b) és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter közös sajtóértekezletet tart Varsóban 2023. szeptember 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Tomasz Gzell

Összekapott Németországgal Lengyelország a választás előtt

Az október 15-i lengyel parlamenti választásokba történő beavatkozási kísérlettel vádolta meg vasárnap este Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter Olaf Scholz német kancellárt a lengyel hatóságok által vizsgált vízumkiadási szabálytalanságokról tett minapi kijelentése miatt.

Scholz nyilatkozata sérti a szuverén államok egyenlőségének elvét, amelyet a jószomszédi viszonyról szóló, 1991-ben kötött lengyel-német megállapodásban rögzítettek - írta Rau a közösségi médiában. "A Lengyelországban folytatott eljárások nyilvánvalóan nem tartoznak a német kancellár hatáskörébe" - hangsúlyozta. Úgy vélte: az ügyben tett német nyilatkozatok "arra utalnak", hogy beavatkoztak "a lengyel állam belügyeibe, valamint a Lengyelországban zajló választási kampányba".

Rau a jó kétoldalú kapcsolatok nevében felszólította Scholzot, hogy tartsa tiszteletben Lengyelország szuverenitását, és "tartózkodjon a kétoldalú kapcsolatoknak ártó nyilatkozatoktól".

A lengyel diplomácia vezetője arra reagált, hogy Scholz szombaton kijelentette: a lengyel hatóságok által "pénzért kiállított vízumok" miatt Berlin megbeszéléseket akar folytatni a varsói vezetéssel. A Lengyelországba belépő menedékkérőket ott kell regisztrálni, és kérelmüket ott kell elbírálni, a "vízumbotrányt" pedig ki kell vizsgálni - jelentette ki a kancellár, és jelezte: a lengyelországi fejlemények határigazgatási lépésekre kényszeríthetik Németországot.

Pénteken

a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy az ügyészség eljárást folytat 268 vízumkérelem korrupciógyanús elbírálása miatt.

A lengyel ellenzék viszont több százezer szabálytalanul kiadott vízumot emleget a választási kampány során.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter hétfőn a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban "mikromértékűnek" nevezte a 268 vízumot érintő ügyet. A német kancellár számára viszont nem a tények fontosak - jelentette ki -, mivel ő Donald Tusk volt kormányfőt, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökét akarja támogatni, azt szeretné, hogy a választások után ő legyen a miniszterelnök.

A szeptemberi felmérések átlaga szerint a Jog és Igazságosság jelenlegi kormányfrakció a szavazatok 37 százalékát kapná, ha most tartanák a választásokat. A PO vezette Polgári Koalíció 29,5 százalékra tenne szert.

Bejutna a parlamentbe még a voksok 10,5 százalékával a nemzeti és újliberális pártok alkotta szövetség, a Konföderáció (Konfederacja), valamint az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű tömörülés és a Harmadik Út nevű koalíció, amelyet a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 alkotnak. Az utóbbi két tömörülésnek 10-10 százalékos a támogatottsága.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×