Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke (j) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert

Már az újjáépítési támogatásokról beszélt Kijevben a német pénzügyminiszter

Christian Lindner előre be nem jelentett villámláogatást tett az ukrán fővárosban, és az Ukrajna pénzügyi támogatásáról beszélt.

A kancellár és a külügyminiszter után immár a német pénzügyminiszter is Ukrajnába látogatott. A vizit előre be nem jelentett és rövid volt, annak középpontjában nem elsősorban az orosz háború sújtotta ország katonai, hanem mindenekelőtt pénzügyi segítése állt. Elemzők szerint a látogatás mindenekelőtt a szabad demokrata Christian Lindner és az általa vezetett legkisebb koalíciós párt, az FDP csökkenő támogatásának növelését célozta.

Egybehangzó értékelések szerint ez magyarázza, hogy a néhány órás látogatás inkább jelzésértékű volt, konkrét ígéretek nélkül. Az ARD közszolgálati televízió idézte Lindnert, aki szerint

Németország eddig 22 milliárd eurót mozgósított Ukrajna támogatására.

Ez magában foglalja a Németországba menekült ukránok elszállásolásának, valamint ellátásának költséget. A katonai támogatás értéke eddig több mint 12 milliárd euró volt.

Ukrán kollégájával folytatott tárgyalásai során Lindner hangsúlyozta, hogy országa erősíteni kívánja Ukrajna pénzügyi támogatását. A miniszter szerint az elkövetkező évekre a kormány a költségvetési tervekben jelentős tétel Kijev pénzügyi segítésének folytatása. Lindner közvetlen német beruházásokat helyezett kilátásba. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy az Oroszország által indított háború "ukrán győzelemmel" mielőbb véget ér. Ebben az esetben pedig Ukrajna "virágzó jövő" előtt áll – tette hozzá.

A miniszter utalt arra is, hogy Németország – több más hitelezővel együtt – bejelentette, hogy Ukrajna halasztást kap az általa felvett hitelek törlesztésére. Korábbi értesülések szerint a moratórium 2027 márciusáig szól.

A látogatás során a pénzügyek mellett szóba került az a kijevi kérés is, hogy Németország mielőbb a legkorszerűbb, Taurus típusú cirkálórakétákkal támogassa Ukrajnát. A kérés vita tárgya a három párti német kormánykoalíción belül. Míg a Zöldek Pártja és a Lindner vezette liberális párt a gyors teljesítés mellett van, a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár döntés előtt "alapos mérlegelést" szorgalmaz. Az ARD-nek nyilatkozva Christian Lindner megerősítette, hogy pártja támogatja a cirkórakéták szállítását, azt ugyanakkor hozzátette, hogy erről országa egyeztetni kíván a szövetségesekkel. Reményét fejezte ki, hogy erről hamarabb megszületik a német döntés, mint a korábbi német fegyverszállítások esetében.

Lindner hivatali kollégája mellett Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel is találkozott.

Olaf Scholz kancellár egy évvel ezelőtt Emmanuel Macron francia államfő és az akkori olasz kormányfő, Mario Draghi társaságéban látogatott Kijevbe. Annalena Baerbock külügyminiszter pedig tavaly szeptemberben tett Lindnerhez hasonlóan ugyancsak előre be nem jelentett látogatást az ukrán fővárosban

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×