Rácz Andrea szociológust, kutatót, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának dékánhelyettesét kérte fel szakértőjének a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró parlamenti vizsgálóbizottság, amely szerdai ülésén a tervezett meghallgatások etikai szabályairól ajánlást fogadott el.

A képviselők egyhangúlag támogatták, hogy Rácz Andrea legyen a bizottság szakértője.

A testület eredetileg a meghallgatások etikai szabályrendszerének kialakításáról is döntött volna, de a vita lefolytatását követően végül ezt ajánlás formájában fogadták el.

Közben a miniszterelnök is posztolt ebben a témában.

Diószegi Judit (Tisza Párt), a bizottság elnöke hangsúlyozta: a meghallgatandó emberek védelme érdekében javasolták a szempontrendszert, ugyanakkor - mint hangsúlyozta - ez nem jelenheti a szakmai, intézményi, vagy politikai felelősség vizsgálatának korlátozását.

Panyi Miklós alelnök (Fidesz) szerint a javasolt dokumentum célja, hogy, kielégítve „a közéletben nagyon népszerű politikai igényt”, a felelősségi hangsúly megjelenjen. Az mondta, hogy az indítvány riasztó lehet a meghallgatandó szakemberek számára.

Melléthei-Barna Márton alelnök (Tisza Párt) kiemelte, hogy a vizsgálóbizottság két célból jött létre:

• az egyik, hogy megállapítsa, milyen problémák voltak az elmúlt időszakban és mit lehetne a jövőben jobban csinálni.
• A másik pedig az, hogy szakmai és politikai felelősségeket rögzítsen.

„Nem tudunk úgy szembenézni a múlttal és nem tudunk úgy jó rendszert építeni, hogyha egyébként azt nem tisztázzuk, hogy kit milyen felelősség terhel” – jelentette ki a politikus. Hozzátette: nem bűntetőjogi felelősséget nézik majd a politikusoknak és a szakembereknek. Ha ez valahol felmerül, akkor nyilván a hatóságok majd intézkednek – jegyezte meg Melléthei-Barna Márton.

Juhász Hajnalka (KDNP) hangsúlyozta: támogatja a szakpolitikai kérdéskörök vizsgálatát, azt viszont nem, hogy a gyermekvédelmet politikai eszközként használják. A politikai megrendeléssel elveszhet a cél – jegyezte meg.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) alelnök arról beszélt, ha a bizottságnak lesz politikai mezője, akkor azt tágítsák ki, és ne csak a szűk értelemben vett döntéshozókról, hanem minden párt képviselőjének a gyermekvédelemre vonatkozó megnyilvánulásáról beszéljenek. Kiemelte, támogatja, hogy az elmúlt tizenhat év fideszes vezetői, akik a kormányban a gyermekvédelem felelősei voltak, megjelenjenek a bizottság előtt, de a „balliberális oldalhoz tartozó elit” vélhetően több érintettje se maradjon ki. Akkor van értelme politikai felelősségről beszélni, ha nem kizárólag az a célja, hogy az egyik oldal politikai felelősségét megvilágítsa – jelentette ki.

A testület előzetes döntést hozott szakmai szereplők meghallgatásokról. Diószegi Judit elmondta, hogy megkeresnek szakmai szereplőket, és felmérik a behívásuk lehetőségét: valakit idéznének és valakit meghívnának.

A testület várhatóan a következő ülésén dönt majd politikusok meghívásáról.

Panyi Miklós azt közölte, tartózkodni fognak a politikusok behívására vonatkozó döntésnél.

Az Index összefoglalója szerint a meghallgatandó személyek listáját illetően arról konszenzus alakult ki, hogy két részre – szakmai és politikai – bontják a névsort. Panyi Miklós a politikusokat lehúzta volna a listáról. A Fidesz képviselője leszögezte: „a politikusok behívására vonatkozó döntés kapcsán tartózkodni fogunk. Ennek több oka van, nem kifejezetten szeretnék most belemenni. Egyrészt vannak olyan személyek a listán, akikkel jó kapcsolatom van. Kérjük a bizottságot, hogy fogadja el az álláspontunkat.”

Melléthei-Barna Márton válaszul kifejtette: „Értem, de reméltem, hogy a neveken át fogunk tudni egyesével menni, és elmondja, hogy például Fülöp Attilát nem kell meghallgatni, nem tud semmit a rendszerről, csodálkoztam volna. Ha Pintér Sándornál mondja ezt, lehet meggyőzhető lettem volna arról, hogy magas szintű beosztása volt, a gyermekvédelem csak hozzácsapódott a tárcájához, és fogalma sem volt.

A Tisza politikusa a potenciálisan meghallgatandó politikusok között említett Koncz Zsófiát is. Melléthei-Barna Márton szerint értelmes párbeszéd alakulhatott volna ki, ha Panyi Miklós indokolja a döntését, viszont így „kilép a konstruktivitásból, és egy politikai lojalitási szempontot vesz előre, ami indokolatlan és a bizottság céljával ellentétes.”

A bizottság az ülésén adatbekérésekről is döntött.