eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Korán egy példányát égeti el egy tüntető Stockholmban, a Mynt téren 2023. július  31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Oscar Olsson

Tóth Norbert: idővel betilthatják a Korán-égetéseket Svédországban és Dániában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a fő kérdés, hogy ezek az átalakulóban lévő, jelentős muszlim közösséggel rendelkező országok meghajolnak-e a realitások előtt.

Az emberi jogok nemzetközi védelmével vannak összefüggésben az egyre gyakrabban tapasztalt nyilvános Korán-égetések. Léteznek olyan nemzetközi szerződések, amelyek emberi jogi kérdésekről szólnak, és amelyeknek sok más ország mellett Svédország és Dánia is a részese. Ezek közül most a gyülekezéshez, és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog határairól van szó.

"Ezek a jogok ütköznek mások jogaival, mások méltóságával. Az az érdekes, hogy Svédországban és Dániában a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezés szabadságát a lehető legtágabban értelmezik, és emiatt alakultak ki ezek a helyzetek. Ugyanakkor a nemzetközi jog szabályai alapján lenne lehetőség arra, hogy a fenti jogokat korlátozzák – például az állambiztonság, a nemzetbiztonság, a közrend, a közerkölcs vagy mások jogainak védelme érdekében. Vagyis megtilthatók lehetnének a Korán-égetések" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban.

Karacsi, 2023. július 7.
A Tehrík-i-Labaik Ja Raszúl Allah pakisztáni radikális iszlamista párt támogatói svéd zászlót égetnek a Svédországban elkövetett Korán-égetés elleni tiltakozáson Karacsiban 2023. július 7-én. Stockholm központjában június 28-án Salwan Momika 37 éves iraki bevándorló oldalakat tépett ki és gyújtott meg az iszlám szent könyvéből Stockholm legnagyobb mecseténél az íd al-adha áltozati ünnep idején.
MTI/AP/Faríd Hán
A Tehrík-i-Labaik Ja Raszúl Allah pakisztáni radikális iszlamista párt támogatói svéd zászlót égetnek a Svédországban elkövetett Korán-égetés elleni tiltakozáson Karacsiban. Stockholm központjában június 28-án Salwan Momika 37 éves iraki bevándorló oldalakat tépett ki és gyújtott meg az iszlám szent könyvéből a svéd főváros legnagyobb mecseténél, az egyik muzulmán ünnep idején. MTI/AP/Faríd Hán

A dán kormányfő közben azt nyilatkozta: a helyzet feloldására születő döntésnek összhangban kell lennie az ország alkotmánya által védett szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal.

"Ez inkább belső jogi probléma, nem pedig nemzetközi jogi kérdés. A nemzetközi jog ugyanis lehetővé tenné ezeket a korlátozásokat, de

Svédországban és Dániában jóval erősebben védik ezeket a jogokat, mint amennyire a nemzetközi jog ezt adott esetben megköveteli"

– hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette: az is látható ugyanakkor, hogy a két országnak külpolitikai, diplomáciai problémákat okoznak ezek a helyzetek. Az Iszlám Együttműködés Szervezete is elítélte már Dániát és Svédországot egy határozatában. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa néhány héttel ezelőtt lényegében kimondta, hogy a Korán-égetések nem tartoznak a véleménynyilvánítás és a gyülekezési szabadság jogai közé.

A szakértő szerint emögött egy ellentét áll, amely lényegében a felvilágosodás talaján álló, nyugati társadalmak emberi jogi felfogása, és a többiek emberi jogi felfogása között húzódik. Ez azt jelenti, hogy az európai és az Észak-amerikai országok zöme az egyén jogait védi az emberi jogokkal, szemben a közösségek jogaival. A világ többi része pedig inkább közösségi jogként határozza meg ezt.

Most a szakértő szerint ki fog derülni, hogy Svédország és Dánia végül meghajol-e majd a realitások előtt, mert ezek a társadalmak átalakulóban vannak, jelentős muszlim közösségük van, emiatt nemzetbiztonsági kérdések is felmerülnek.

A kérdés tehát az, hogy az évszázados, individualista emberi jogi felfogás kitér-e a közösségi emberi jogi felfogás elől.

Nem tudni, hogy Svédország vagy Dánia megváltoztatja-e a véleménynyilvánítás szabadságának határait. Most azt mondják, nem fogják ezt megtenni, de lehetett hallani minap, hogy Dániában már a szabadságjogok szűkebbre szabásán gondolkodnak már bizonyos politikai erők. Svédország sokkal keményebben védi ezeket az emberi jogokat, mint Dánia.

"Ameddig lehet, ezek a társadalmak szerintem küzdeni fognak a szabad véleménynyilvánítás jogáért, de végső soron az lesz a megoldás, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva idővel be fogják tiltani a Korán-égetéseket. Lehet, hogy nem holnap vagy holnapután, de idővel ez lesz a vége ennek a helyzetnek" – zárta gondolatait Tóth Norbert.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×