Összeült a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság a Parlament épületében.

Diószegi Judit, a Tisza Párt országgyűlési képviselője, a vizsgálóbizottság elnöke szerint induláskor konstruktív volt a légkör, ez pedig szerinte meg is tartható, noha a témában elmélyedve bizonyára lesznek majd viták, talán egyre több is.

Mint az InfoRádióban elmondta, az egyik nagyon fontos döntésük az volt, hogy elfogadták, milyen adatokat fognak bekérni 19 érintett szervezettől, az ugyanis fontos lesz, hogy adatalapú legyen a munka és a döntések.

Miközben igény mutatkozik

• a rendszer reformjára és
• a felelősök megnevezésére

egyaránt, Diószegi Judit nyomatékosította, hogy a bizottság célja a hazai gyermekvédelmi rendszer válságának teljes feltárása, ennek nagyon fontos része, hogy megnézzék, mi történt a múltban, hol voltak elakadások, mi az, ami nem működött, így lehet majd megjavítani, de ugyanígy cél megállapítani, milyen felelősségi szintek voltak, döntések, kik voltak a döntéshozók. Számonkérni majd nem ez a bizottság fog, csak megállapításokat tenni.

A testület politikusokat, a döntéshozatalban korábban részt vett embereket idézhet be meghallgatásra, ők fogják elmondani, mi történt, milyen döntések születtek, ezeknek pedig milyen hatásai voltak, ez is fontos eleme lesz a feltárásnak, nem az a cél, hogy megállapítsák, csak rossz dolgok történtek, és nem is biztos, hogy a döntéshozatal által történtek negatív dolgok a gyermekvédelemben, ezért is kell felmérni a teljes láncot.

A meghallgatni kívántak köréről is a bizottság fog majd dönteni.

Kilenc olyan blokkot határoztak meg, amelyben kutakodni szeretnének, ezek között van az örökbefogadás, illetve a kórházakban hagyott csecsemők helyzete is, e témában Novák Katalin családügyi miniszteri érintettsége, valamint Hornung Ágnes és Koncz Zsófia államtitkárok felelőssége merül fel Diószegi Judit szerint.

„Két választásunk lehet: vagy felkérjük az adott szakembert, hogy jöjjön el, vagy pedig beidézzük. Az idézés az egy szigorúbb forma, tehát ha az idézet nem jelenik meg, akkor százezer-egymillió forintos pénzbírság is szóba kerül, illetve az elővezetés, kivéve az aktív politikusokat, akiket nem lehet elővezetni, esetükben bírságot lehet meghatározni” – folytatta a vizsgálóbizottsági elnök.

Feladat továbbá, hogy tegyen javaslatot a gyermekvédelmi ellátórendszer megerősítésére, illetve az intézményi átláthatóság növelésére, a szakemberhiány kezelésére, a finanszírozásra és mindazon problémának a kezelésére, amelyet a munka során feltárnak.

Hogy a sajtóban megismert egyedi ügyekkel a vizsgálóbizottság foglalkozik-e majd, arról azt mondta, büntető- vagy hatósági ügyekbe nem megy bele,

• az állam,
• a fenntartók,
• a gyámhatóságok,
• az egészségügy,
• az oktatás,
• a jelzőrendszerek

együttműködésének minőségét vizsgálja, miért nem voltak képesek megelőzni visszaéléseket, bántalmazásokat.

A tevékenységről az év utolsó napjáig készül jelentés.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.