„Begyűrűznek azok a nemzetközi folyamatok, amik most jelentősen hatnak a gázolaj árára, de egész Európát érinti, nem csak minket” – mondta az InfoRádióban Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője. Hozzátette, a folyamat már márciusban elkezdődött a közel-keleti konfliktus kirobbanásával, az olaj árfolyama azóta is folyamatos hullámzásban van a konfliktus elcsendesüléseihez és kiújulásaihoz igazodva.

Emellett az orosz üzemanyag-export korlátozása is beleszólt a hazai árakba, bár ebből a szempontból az ázsiai piacok ellátása került hátrányosabb helyzetbe – jegyezte meg az ügyvezető. „Európában is érezzük ezt a jelenséget és az ebből fakadó gázolaj-hiányt, ez tornázza fel leginkább az árakat” – mondta.

Mindazonáltal Magyarországon még mindig mintegy 40-50 forinttal olcsóbb egy liter gázolaj, mint a régióban, illetve annál, amennyit valójában fizetni kellene érte.

– mondta Bujdos Eszter, hozzátéve: ez leginkább annak köszönhető, hogy a Mol egyedi árazásban a nagykereskedelmi árakat emelte ugyan, a kiskereskedelmieket viszont nem. Mint mondta, kizárólag a benzinkutak visszanyesett árrésének köszönhetjük a még mindig 700 forint alatti átlagos gázolajárat.

Azon hírek hatására pedig, hogy az Egyesült Államok szerda reggel újabb csapásokat mért a Közel-Keleten, illetve tankerhajókat lőtt ki, a Brent olaj jegyzése átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet – mondta a holtankoljak.hu ügyvezetője, megjegyezve, hogy emiatt

elkerülhetetlen lesz a további drágulás.

„A héten eddig csak pár forintos korrekciók voltak, de ezzel a mostani világpiaci olajárral már szinte biztos, hogy a gázolja után a benzin ára is emelkedni fog” – szögezte le.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány mit tehet az elszálló üzemanyagárak ellen, Bujdos Eszter elmondta, hogy

magyarként nem vagyunk különleges helyzetben, nekünk sem „jár” az olcsóbb üzemanyag, ettől függetlenül lennének eszközök az államvezetés kezében.

A szakértő kiemelte, hogy a régióban még mindig nálunk a legmagasabb az áfa a maga 27 százalékával, míg a környező országokban ugyanez 20-21 százalék. Emellett a kiskereskedelmi különadó is további terhet jelent a benzinkutak számára, ahogyan az EKR (energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) kötelezettsége is, amit a kereskedőknek az üzemanyagok értékesítéséből származó árrésből kénytelenek kifizetni, ráadásul ott van még a jövedéki adó is – mondta.

Bujdos Eszter szerint az adóterhek csökkentésével akár 100 forinttal lehetne mérsékelni az üzemanyagok árát: ha csökkentenék az áfát 20-21 százalékra, kivezetnék a kiskereskedelmi különadót és megszüntetnék az EKR-kötelezettséget, az ekkora csökkenést is hozhatna. Megjegyezte, mindezt nem ártana mérlegelni, hiszen az üzemanyagok nagyon kiszolgáltatottak a közel-keleti helyzetnek, és se Magyarországnak, se Európa többi részéknek nincs érdemi ráhatása.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.