Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Adazi, 2018. június 28.Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a lettországi Adazi településnél működő NATO-támaszponton 2018. június 28-án. Az észak-atlanti szövetség a keleti szárnyának megerősítésére az Előretolt Jelenlét harccsoport egy részét 2017 tavasza óta a bázison állomásoztatja a NATO-tagállamok zászlóaljainak rotációs rendszerében, jelenleg albán, olasz, lengyel, szlovén és spanyol kontingensek részvételével. (MTI/EPA/Toms Kalnins)
Nyitókép: Toms Kalnins, MTI/EPA

A lengyel kormány változtatott az orosz befolyás vizsgálatáról szóló törvényen

A lengyel elnök aláírta az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvény módosítását. A jogszabály eredeti változata miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen.

Aláírta Andrzej Duda lengyel elnök az általa beterjesztett törvénymódosítást az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvényhez - közölte szerdán a varsói államfői hivatal.

A törvénymódosítást múlt pénteken szavazta meg véglegesen a lengyel parlament alsóháza (szejm), leszavazva az ellenzéki többségű szenátus korábbi határozatát a jogszabály elutasításáról. Az elnöki módosítások értelmében az eredetileg tervezettnél enyhébb következményei lesznek az orosz befolyást vizsgáló jövőbeni bizottság megállapításainak.

A szejm által megválasztandó kilenctagú közigazgatási bizottság a 2007-2022 közötti intézkedéseket fogja elemezni, és ennek alapján kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett emberek esetében a testület megállapíthatja, hogy orosz befolyás alatt cselekedtek, s ezért "hiányoznak náluk a szükséges garanciák a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez". A bizottság döntése bírósági úton vitatható.

Bizottsági tagnak nem választhatnak be parlamenti képviselőket, egyértelműen szakértői testületről lesz szó.

A lengyel kormányfrakció képviselői nem zárták ki, hogy a vizsgálóbizottság tagjait a szejm rendkívüli ülésén választják meg, amelyet Elzbieta Witek házelnök augusztus 16-17-ére hívott össze.

Az ellenzék az őszi lengyel parlamenti választásokkal hozza összefüggésbe a bizottság létrehozását. Szerintük a testület megakadályozhatja például Donald Tusknak, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnökének indulását a választásokon.

A jogszabály miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Múlt héten az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság a törvény hatályon kívül helyezését javasolta Varsónak.

Andrzej Duda június elején terjesztette elő a jogszabályhoz javasolt módosításait. Az eredeti törvény röviddel korábban, május végén lépett hatályba, de az államfő utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért róla.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×