eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 28. vasárnap Valéria
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Történelmi egyezményt fogadtak el a nyílt tengerek védelméről

Az ENSZ tagállamai által elfogadott egyezmény célja az óceánt és annak egészségét fenyegető veszélyek elhárítása. E tekintetben a megállapodás kulcsfontosságú az emberiség szempontjából is.

Történelmi egyezményt fogadtak el hétfőn az ENSZ tagállamai a nyílt tengerek védelméről. Az óceánt és annak egészségét fenyegető veszélyek elhárítása tekintetében a megállapodás kulcsfontosságú az emberiség szempontjából is.

"Az óceán Földünk éltető ereje. Ma új életet, új reményt leheltek belénk, hogy az óceánnak esélye lesz küzdeni" - kommentálta a szavazást António Guterres ENSZ-főtitkár, aki üdvözölte a "történelmi sikert".

"Az életbe lépéshez minden államnak mielőbb ratifikálnia kell az egyezményt, hogy megvédhessük az óceánunkat, megerősíthessük az éghajlatváltozással szembeni ellenállásunkat és megőrizhessük emberek milliárdjainak az életét és a fennmaradáshoz szükséges eszközeit" - jelentette ki Rebecca Hubbard, a High Seas Alliance (Nyílt Tengeri Szövetség) civil ernyőszervezet elnöke.

A tagállamoknak 15 évi vita - ebből négyévi hivatalos tárgyalás - után márciusban sikerült megállapodniuk a szerződésben, amelyet ezt követően jogászok vizsgáltak felül és hétfőn elfogadtak.

Miközben a tengeri ökoszisztémákat az éghajlatváltozás, a szennyeződés és a túlhalászás fenyegeti, a tudomány bebizonyította, hogy fontos a gyakran mikroszkopikus biológiai sokszínűségtől hemzsegő,

az ember által belélegzett oxigén felét biztosító és az általános felmelegedést az emberi tevékenységek révén kibocsátott szén-dioxid jelentős részének elnyelésével csökkentő óceánok

védelme.

A nyílt tengerek ott kezdődnek, ahol véget érnek az államok kizárólagos gazdasági övezetei, 200 tengeri mérföldnyire (370 kilométerre) a partoktól, tehát nem esnek egyetlen állam joghatósága alá sem.

Annak ellenére, hogy a nyílt tengerek a Föld felületének csaknem felét, az óceánokénak pedig több mint 60 százalékát teszik ki, sokáig figyelmen kívül hagyták azokat a környezet védelméért folytatott harcban, inkább a parti övezetek és egyes emblematikus fajok megmentésére került a hangsúly.

Az új egyezmény egyik fontos eleme védett tengeri térségek létesítése a nemzetközi vizeken.

Jelenleg a nyílt tengerek mindössze 1 százalékára vonatkoznak az állagmegóvási intézkedések.

Decemberben Montréalban az ENSZ-nek a biológiai sokszínűségről tartott COP15 klímakonferenciáján a Föld országainak mindegyike vállalta, hogy 2030-ig megvédelmezi a szárazföld és a tengerek 30 százalékát.

A joghatóság alá nem eső övezetek "tengeri biodiverzitásának megóvásáról és fenntartható felhasználásáról" szóló egyezmény előírja a nyílt tengereken végezni kívánt tevékenységek környezeti hatásáról készült tanulmányok kötelező elkészítését is.

Az egyezmény megfogalmazza a nyílt tengerekről származó tengeri források haszna megosztásának elvét is.

Az egyezmény szeptember 20-tól írható alá, amikor számos állam- és kormányfő vesz részt New Yorkban az ENSZ-közgyűlés éves általános vitájában.

Címlapról ajánljuk
Ő volt az egyik leggazdagabb orosz egyenruhás. Most rács mögé kerül
tudósítónktól

Ő volt az egyik leggazdagabb orosz egyenruhás. Most rács mögé kerül

Ő volt az egyik leggazdagabb orosz katona. Most rács mögé kerül. Oroszországban őrizetben várja az ellene induló korrupciós nyomozást Tyimur Ivanov védelmi államtitkár, akit az egyik leggazdagabb egyenruhásként írtak le. Igatlanportfólió, autókollekció, svájci síelések és a celebekkel való bulizás – a hivatalnok playboyhoz méltó életet élt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Mégis mi a csuda ütött Emmanuel Macronba? A francia államfő Ukrajnába csapatok küldését belengető mondatai után a fél világ, és egész Franciaország, ezt találgatta. Bármi is volt mögötte, Putyin elnök rögvest jelezte: Moszkva – a maga atomhatalom mivoltában – áll elébe. Mire Macron válasza sem késett: Párizs cseppet sem fél, neki is méretes atomarzenál áll a rendelkezésére. Diplomáciai körökben rég volt példa ennél kevésbé épületes, és főleg ennél veszélyesebb eszmecserére. Ami kérdések tömegét veti fel: mi motiválja Macront, ki miként reagál a nyugati szövetségben, mit szól az egészhez az Egyesült Államok? És leginkább: vajon immár tényleg közvetlen hadviselő féllé válhat-e a NATO?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×