Bennett Genfben, a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának az afgán nők helyzetével foglalkozó ülésén, melyen a témában készített jelentést bemutatta, leszögezte: a tálibok által bevezetett rendelkezések kimerítik az emberiesség elleni bűncselekmények körébe tartozó nemi alapú üldöztetés fogalmát.

"A nőkkel szembeni szisztematikus, rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés a tálibok ideológiájának szerves része" - fogalmazott Bennett, kiemelve: ebben a helyzetben a nemzetközi közösség "nem nézhet félre".

Az ENSZ az afganisztáni helyzetet már korábban "nemi alapú apartheidnek" minősítette, ám ez a kifejezés jelenleg nem szerepel a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által legsúlyosabbnak minősített nemzetközi bűncselekmények között.

Nemzetközi bűncselekménynek jelenleg a többi közötti a háborús bűncselekmények és a népirtás számít.

Dorothy Estrada-Tanck, a nők elleni diszkriminációt vizsgáló ENSZ-munkacsoport vezetője kiemelte, rendkívül fontos, hogy Afganisztánban helyreállítsák a jogállamot, beleértve a nők jogainak tiszteletét is.

A tálibok 2021-es hatalomátvételüket követően drasztikusan korlátozták Afganisztánban a nők jogait, egyebek mellett az oktatáshoz és munkához való jogukat, utazásukat, és az orvosi ellátáshoz való hozzáférésüket.