Infostart.hu
eur:
384.08
usd:
330.01
bux:
122632.3
2026. március 4. szerda Kázmér
Az olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b2), Mark Rutte holland (b), Giorgia Meloni olasz kormányfő (j) és Nadzsla Buden tunéziai miniszterelnök megbeszélést folytat Tuniszban 2023. június 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája/Filippo Attili

Tunézia kap pénzt az EU-tól határvédelemre

Az Európai Unió idén 105 millió euróval támogatja Tunéziát az ország határvédelmének megerősítésére, valamint több mint egymilliárd euró (370 milliárd forint) gazdasági támogatás kiutalását is kilátásba helyezi - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tuniszban Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel tartott megbeszélését követően.

Az Európai Bizottság a Földközi-tengeren átkelő emberek egyre növekvő számára tekintettel az észak-afrikai országgal közösen erőteljesebben kíván fellépni az embercsempészekkel és az illegális bevándorlással szemben.

A vasárnap folytatott tanácskozáson Mark Rutte holland és Giorgia Meloni olasz kormányfő is részt vett. Meloni mielőbb megállapodás megkötését javasolja Tunéziával, miután Olaszország az Észak-Afrikából induló migráció egyik frontországa, hogy elejét lehessen venni a menedékkérőkkel teli bárkák elindulásának Olaszország déli partjai felé. Az olasz kormányfő "fontos első lépésnek" nevezte Ursula von der Leyen bejelentését.

Az Európai Bizottság adatai szerint a Tunéziának szánt idei migrációs segélycsomag 105 millió euróval csaknem háromszorosa annak az összegnek, amelyet Brüsszel éves támogatás címén legutóbb fizetett Tunisznak.

Az Európai Bizottság elnöke szerint

az összeget egyebek között a határvédelem megerősítésére, a kutató-mentő akciók finanszírozására, az embercsempészek elleni intézkedésekre, valamint az elutasított menedékkérők visszaszállítására fordítanák.

Von der Leyen mindazonáltal fontosnak tartotta kiemelni, hogy a migrációs kérdés átfogó kezelésénél elengedhetetlen az emberi jogok tiszteletben tartása. Jogvédők ugyanis kifogásolják azokat a körülményeket, amelyekkel a migránsok szembesülni kénytelenek az észak-afrikai országban; szerintük Tunézia nem számít biztonságos országnak, ahová az illegális bevándorlókat vissza lehetne küldeni.

Az Európai Bizottság elnöke beszélt arról is, hogy Brüsszel 900 millió eurós (332 milliárd forint) makrószintű pénzügyi támogatást, valamint 150 millió eurós (55 milliárd forint) azonnali segélyt kész kiutalni, "amint a szükséges megállapodást sikerül elérni".

Az EU más nemzetközi donorokhoz hasonlóan Tunézia további támogatását az Nemzetközi Valutalappal való hitelmegállapodástól teszi függővé. Szaíd azonban elutasította az ez utóbbi által megkövetelt kulcsfontosságú reformokat mondván, társadalmi felzúduláshoz vezetnének.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×