Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Az olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b2), Mark Rutte holland (b), Giorgia Meloni olasz kormányfő (j) és Nadzsla Buden tunéziai miniszterelnök megbeszélést folytat Tuniszban 2023. június 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája/Filippo Attili

Tunézia kap pénzt az EU-tól határvédelemre

Az Európai Unió idén 105 millió euróval támogatja Tunéziát az ország határvédelmének megerősítésére, valamint több mint egymilliárd euró (370 milliárd forint) gazdasági támogatás kiutalását is kilátásba helyezi - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tuniszban Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel tartott megbeszélését követően.

Az Európai Bizottság a Földközi-tengeren átkelő emberek egyre növekvő számára tekintettel az észak-afrikai országgal közösen erőteljesebben kíván fellépni az embercsempészekkel és az illegális bevándorlással szemben.

A vasárnap folytatott tanácskozáson Mark Rutte holland és Giorgia Meloni olasz kormányfő is részt vett. Meloni mielőbb megállapodás megkötését javasolja Tunéziával, miután Olaszország az Észak-Afrikából induló migráció egyik frontországa, hogy elejét lehessen venni a menedékkérőkkel teli bárkák elindulásának Olaszország déli partjai felé. Az olasz kormányfő "fontos első lépésnek" nevezte Ursula von der Leyen bejelentését.

Az Európai Bizottság adatai szerint a Tunéziának szánt idei migrációs segélycsomag 105 millió euróval csaknem háromszorosa annak az összegnek, amelyet Brüsszel éves támogatás címén legutóbb fizetett Tunisznak.

Az Európai Bizottság elnöke szerint

az összeget egyebek között a határvédelem megerősítésére, a kutató-mentő akciók finanszírozására, az embercsempészek elleni intézkedésekre, valamint az elutasított menedékkérők visszaszállítására fordítanák.

Von der Leyen mindazonáltal fontosnak tartotta kiemelni, hogy a migrációs kérdés átfogó kezelésénél elengedhetetlen az emberi jogok tiszteletben tartása. Jogvédők ugyanis kifogásolják azokat a körülményeket, amelyekkel a migránsok szembesülni kénytelenek az észak-afrikai országban; szerintük Tunézia nem számít biztonságos országnak, ahová az illegális bevándorlókat vissza lehetne küldeni.

Az Európai Bizottság elnöke beszélt arról is, hogy Brüsszel 900 millió eurós (332 milliárd forint) makrószintű pénzügyi támogatást, valamint 150 millió eurós (55 milliárd forint) azonnali segélyt kész kiutalni, "amint a szükséges megállapodást sikerül elérni".

Az EU más nemzetközi donorokhoz hasonlóan Tunézia további támogatását az Nemzetközi Valutalappal való hitelmegállapodástól teszi függővé. Szaíd azonban elutasította az ez utóbbi által megkövetelt kulcsfontosságú reformokat mondván, társadalmi felzúduláshoz vezetnének.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×