Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Facebook/Romeo Pop

Magyar feliratú matricával ragasztották le az ismeretlen katona síremlékét Szatmárnémetiben

Ismeretlenek magyar feliratú öntapadós matricát ragasztottak az ismeretlen katona síremlékére Szatmárnémetiben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) provokációnak tekinti a történteket - számolt be a Szatmári Friss Újság.

A Szatmár megyei magyar hírportál szerint Romeo Pop Szatmár megyei alprefektus hívta fel a figyelmet hétfőn este közösségi oldalán, hogy a Szatmárnémetiben, a Szamos partján található ismeretlen katona síremlékének román feliratát magyarra cserélték. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa fotót is közzétett a síremlékről, amelyen az "Ismeretlen katona 1944. október" felirat látható. Az alprefektus azt állította, hogy a képet egy csoport szatmáritól kapta, akik a táblacseréről érdeklődtek nála, és jómaga is feltette a kérdést közösségi oldalán: ki engedélyezte a feliratcserét?

A Szatmári Friss Újság szerint valójában nem táblacseréről van szó, hanem

öntapadós matricát ragasztottak a síremlék román feliratára, amelyet még hétfőn este eltávolítottak.

A hírportál arra emlékeztetett, hogy a II. világháborús ismeretlen katonának még 2011-ben állított méltó síremléket a folyóparton a helyi Tepora egyesület.

Pataki Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szatmár megyei elnöke, megyei tanácselnök közösségi oldalán a történteket provokációnak nevezte, "amely a nemzetek közötti békés együttélést veszélyezteti". "Az RMDSZ teljes mértékben elítéli a nemzetek közötti szándékos feszültségkeltést. A sír leragasztása nemcsak a román többségi nemzet, de a magyar kisebbség számára is méltatlan és ártó cselekedet volt" - szögezte le az RMDSZ politikusa, aki szerint a helytelen magyar nyelvű felirat egyértelműen azt jelzi, hogy szándékos feszültségkeltésről van szó. "Azok, akik ehhez hasonló etikátlan kampányfogásokhoz folyamodnak, gátolják a közösség, és egyben Szatmárnémeti fejlődését" - írta Pataki Csaba.

Szatmár megyében több magyarellenes megnyilvánulás is történt

Áprilisban román szélsőségesek megpróbálták megakadályozni Kölcsey Ferenc nagykárolyi szobrának a felavatását, melyen Novák Katalin köztársasági elnök volt a díszmeghívott. Pár hétre rá ismeretlenek megrongálták Nagy Szabolcs RMDSZ-es parlamenti képviselő tasnádi irodájának kétnyelvű tábláját.

Szatmár megyében az RMDSZ és a PNL politikusai a közös kormányzás ellenére ellenfélként nyilvánulnak meg, miután a liberálisok tavaly augusztusban visszahívták politikusaikat Szatmárnémeti és Szatmár megye RMDSZ-es vezetésű önkormányzataiból. A helyi sajtó a mostani esetet a jövő évi választások közeledtének tulajdonítja. 2024-ben négy - önkormányzati, parlamenti, európai parlamenti és államelnöki - választást tartanak Romániában.

Radu Roca, Szatmár megye prefektusa bejelentette, hogy kivizsgálják az esetet, összehívta az illetékes hatóságok képviselőit a történtek elemzése és a tettesek azonosítása céljából. A román kormány területi képviselője biztosította a szatmáriakat, hogy felelősségre vonják és megbírságolják az elkövetőket.

"Szatmár megye lakóinak harmóniában és egymást tisztelve kell élniük, függetlenül attól, hogy román, magyar, sváb, ukrán vagy roma nemzetiségűek..." - idézte a prefektust az Agerpres hírügynökség. Roca hozzátette, hogy az ilyen esetek tisztázása már amiatt is nagyon fontos, mert könnyen etnikai konfliktussá alakulhatnak.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×