eur:
394.21
usd:
370.76
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel égő épületekről a fehérorosz határ közelében fekvő ukrajnai Csernyihiv egyik lakónegyedében 2022. március 16-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Maxar Technologies

Európán hajtaná be a kárát egy vagyonát veszítő nagy ukrán cég

A CheZaRa űrtelemetriával foglalkozik, egykor 15 ezer embert foglalkoztatott, ma viszont alig 300 ember dolgozik kötelékében – a cégvezető szerint ez az oroszok hibája, mégsem őket pereli be.

"Volt olyan idő, amikor az orosz űrmissziók nem létezhettek nélkülünk" – mondta Vitalij Kucserenko, a CheZaRa igazgatója, Állítását azzal támasztja alá, hogy amikor 2014-ben a Krím elcsatolását követően úgy döntöttek, nem hajlandók a továbbiakban technológiájukat az oroszoknak szolgáltatni, gyanúsan megnőtt az orosz űrhajók fellövése körüli balesetek száma – írja a Euronews.

A több mint hat évtizede működő céget nem ekkor érte a valódi csapás, hanem majdnem egy évtizeddel később, amikor az oroszok háborút kezdtek Ukrajnával szemben. A cég bevételének 86 százalékát vesztette el.

2022 áprilisában az orosz erők egy hónapon át tartották markukban Csernyihivet, ahol a CheZaRa is működött.

"A légicsapások és az üzemet ért bombázások után az épületek nagy része megsemmisült" – mondta Kucserenko, aki úgy véli, hogy Oroszország, ismerve a vállalatában rejlő lehetőségeket, többek között az üzem megsemmisítését tűzte ki célul.

"A berendezések megrongálódtak. A teljes infrastruktúra, a műszaki hálózatok, az áramellátás teljesen megsemmisült.

Egy ilyen vállalkozásban szinte lehetetlen dolgozni. Ezért most már csak a rendet és a vagyon megőrzését biztosító kritikus szakmákban dolgozókat tudjuk alkalmazni" – tette hozzá.

A CheZaRa korábban a NASA-val is együtt dolgozott, berendezéseivel digitális adatokat hozott létre számos űrküldetés során. Kucserenko számítása szerint 530 millió eurós kárt okoztak neki az oroszok, amit peres úton szeretne megkapni egy kis csavarral.

Kucserenko a pénzt azoktól a nyugati cégektől akarja beszedni, amelyek korábban Oroszországgal üzleteltek, és a nemzetközi szankciók miatt nem tudják kifizetni az országgal szembeni tartozásaikat.

"Oroszország nem hajlandó jóvátételt fizetni, nem hajlandó kártérítést fizetni. De vannak cégek, államok, amelyek tartoznak Oroszországnak pénzzel vagy mással.

Ezek a rendes európai vállalatok és államok fizethetnek nekünk

az Oroszországnak való tartozásuk terhére" – vélekedik.

Ehhez a CheZaRának először az ukrán bíróságokon kell keresztülvinnie az ügyet: ezt az ítéletet már elismernék az érintett adós országokban, közte Olaszországban, Németországban, Lengyelországban és Franciaországban.

Szakértők szerint ez elviekben ugyan lehetséges, de van egy akadály: az állami mentelmi jog.

"Elterjedt az a felfogás, hogy az államok egyenlőek, így az egyik állam bíróságai nem léphetnek fel egy másik állam ellen. Ez általában azt jelenti, hogy azokban az esetekben, amikor egy másik országot beperelnek, az az ország a mentelmi jogát érvényesíti, és az ügynek vége" – mondta Holger Hestermeyer, a londoni King's College nemzetközi és uniós jog professzora.

A CheZaRa ügyvédei azzal érvelnek, hogy

Oroszország nem élhet a mentelmi joggal,

mivel egy ENSZ-határozat szerint az nem érvényesíthető, ha egy ország súlyosan megsérti a nemzetközileg garantált alapvető szabadságjogokat és emberi jogokat.

Hestermeyer nincs meggyőződve arról még jól felépített periratok mellett sem, hogy ezt az ügyet meg lehet nyerni – de arról sem győződött meg, hogy eleve vesztes lenne az ügy. Kucserenko szerint cége már eddig is sok mindenben volt úttörő.

"Ha mégsem sikerül, akkor ahogyan nagyon sok ember, várunk az ukrán győzelemig és a kártérítésekig" – mondta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×