Infostart.hu
eur:
383.45
usd:
329.33
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Andrej Medvegyev a Wagner zsoldos csoport dezertált vezetője. Forrás: Twitter/Jason Jay Smart
Nyitókép: Forrás: Twitter/Jason Jay Smart

Sokkoló részleteket árult el a Norvégiába szökött Wagner-zsoldos

Az Ukrajnában tapasztalt brutalitás miatt döntött a szökés mellett Andrej Medvegyev: Norvégiából adott interjút a CNN-nek.

A Wagner-zsoldos elmondása szerint úgy küldték őket harcba, hogy alig kaptak útmutatást, a bizonytalankodó újoncokkal pedig kemény kézzel bántak.

"Azokat, akik nem akartak harcba indulni, felsorakoztatták és lelőtték az újoncok szeme láttára. Hoztak két rabot, akik nem voltak hajlandók harcolni, aztán mindenki szeme láttára lelőtték és az újoncok kiásta lövészárokba temették őket" – mondta el az interjúban.

A CNN nem tudta állítását megerősíteni, a Wagner csoport pedig nem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésére.

Konkrét tervek nélkül küldik őket harcba

A 26 éves Andrej Medvegyev korábban az orosz hadseregben szolgált, a Wagner csoporthoz önkéntesként csatlakozott, kevesebb mint tíz nap múlva pedig már át is lépte az ukrán határt és Donyeckben, a bahmuti régióban harcolt. Állítása szerint közvetlenül a csoport alapítóinak, Dmitrij Utkinnak és Jevgenyij Prigozsinnak kellett jelentenie.

Prigozsinra úgy hivatkozik, mint magára az ördögre.

"Ha tényleg hős lenne, ő is fegyvert fogna és a katonákkal tartana" – mondta. Prigozsin korábban megerősítette, hogy Medvegyev valóban a Wagner zsoldosa volt, hozzátéve, hogy büntetőeljárás alá kellett volna vonni a foglyokkal való rossz bánásmód kísérlete miatt. A szökött Wagner-katona nem akar arról beszélni, mit tett Ukrajnában.

Szerinte a Wagner csoportból hiányzik a stratégia: a csapatok menet közben találják ki, mit csináljanak.

"Egyáltalán nem volt taktika. Csak az ellenfél helyzetét ismertük, de nem voltak határozott parancsok arra vonatkozóan, hogyan kell viselkednünk. Magunk terveztük meg, hogyan fogunk eljárni, lépésről lépésre. Ki fog tüzet nyitni, milyen váltásaink lesznek. Hogy mi hogyan alakul, az a mi problémánk volt" – állította.

Ágyútöltelékként használták őket

Medvegyev jelenleg Oslóban van, elmondása szerint Norvégiába szökése közben legalább tízszer került annak közelébe, hogy letartóztassák az oroszok, volt, hogy golyóik elől menekült, és egy befagyott tavon, álcaruhát viselve sikerült az északi országba bejutnia. Elmondása szerint szolgálata hatodik napján már tudta, hogy biztosan nem akar visszatérni Ukrajnába, mivel látta, hogy a csapatokat ágyútöltelékként használják.

Csapata eredetileg tízfős volt, ez akkor kezdett nőni, amikor rabokat is bevettek.

"Egyre több volt a halott, de egyre többen érkeztek, a végén már elég nagy csapatnak parancsoltam. Meg sem tudtam számolni, hányan vagyunk, de állandóan változott az összetétel.

Sokan meghaltak, új rabok jöttek, ők is meghaltak, még több rab jött"

– idézte fel.

A Wagner csoporthoz csatlakozó rabok családjai állítólag ötmillió rubeles – 25 millió forint – kártérítést kapnak, ha a harcokban elhunyna a besorozott szerettük. Medvegyev szerint ugyanakkor ezt senki sem akarta kifizetni, aki meghalt, azt egyszerűen eltűntnek nyilvánították.

Az egykori zsoldos a CNN interjúja során

többször is elérzékenyült, és arról számolt be, valódi bátorságot látott mindkét oldalon a háborúban szolgálva.

Hozzátette: azért osztja meg történetét, mert szeretné, ha Prigozsin és Vlagyimir Putyin is az igazságszolgáltatás elé kerülhetne.

"Előbb-utóbb már Oroszországban sem fog működni a propaganda. Az emberek fellázadnak, a vezetőink a kezükbe kerülnek és új emberek kerülnek az ország élére" – fogalmazott.

A Wagnert gyakran nevezik Putyin nem hivatalos hadseregének. 2014-es megalakulása óta globálisan aktív, háborús bűncselekményekkel vádolják Afrikában, Szíriában és Ukrajnában.

Arra a kérdésre, hogy tart-e a attól, hogy a Wagner egy másik disszidensének, Jevgenyij Nuzsinak a sorsára kerül – a férfit kamerák előtt ölték meg kalapáccsal –, Medvegyev azt mondta, hogy Nuzsin halála bátorította őt a távozásra.

"Csak azt mondanám, hogy bátrabbá, elszántabbá tett" – mondta.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×