Lassult az eurózóna és az Európai Unió tagországainak reálgazdasági növekedése 2026 első negyedévében, derült ki az Eurostat előzetes adataiból. Magyarország pozíciója 2026 első három hónapjában sokat javult, ez azonban főleg a kormányzat választások előtti gazdaságélénkítő intézkedéseinek köszönhető – írja a Portfolio.

Az Eurostat adataiból jól látszik egyébként, hogy 2025 végéhez képest a megugró külkereskedelmi és gazdasági bizonytalanság érdemben lassította a kontinens országainak növekedését. Erre a február végén kitörő iráni háború és energiaválság még egy lapáttal rátett – olvasható a cikkben.

Mint fogalmaznak, nem meglepő, hogy az eurózóna országainak átlagos reál GDP-növekedése 2026 első három hónapjában havi alapon 0,1 százalékra lassult a 2025 végi 0,2 százalékról. Az Európai Unió tagországaiban negyedéves alapon 0,1 százalékos, éves alapon pedig 1,0 százalékos volt a bővülés.

Kontinensünk legtöbb országában lassuló gazdasági növekedést mutatnak a friss adatok, a legnagyobb kivételt Spanyolország, Finnország, illetve a negyedéves alapon 0,8 százalékos bővülést felmutató Magyarország jelenti. Ez egyelőre a rangsor második helyére elegendő. Megemlítik, hogy Finnország 0,9 százalékos negyedéves bővülést regisztrált.

A legnagyobb visszaesést Írország gazdasága produkálta, negyedéves alapon 2 százalékot. Mindazonáltal ezek a GDP-adatok a külföldi multinacionális nagyvállalatok erős jelenléte miatt torzítottak, nem az ország valós belföldi teljesítményét tükrözik – írják a cikkben.

Hozzáteszik, hogy éves szinten pedig a 2026-os év első negyedévében Spanyolország gazdasága hozta a legnagyobb növekedést, 2,7 százalékkal. Utána Portugália következik 2,3 százalékkal, majd Litvánia 2,1 százalékkal. Magyarország a lista ötödik helyét kapja meg 1,7 százalékos növekedésével.

Mindeközben a lassú növekedési dinamikáért főleg Franciaország és Németország felelős. A francia GDP 2026 elején változatlan maradt 2025 utolsó három hónapjával összevetve, ez elmarad az elemzői 0,2 százalékos várakozástól. Németországban pedig a kormányzat gazdaságélénkítő programját gyakorlatilag elsöpri az energiaválság – fogalmaz a Portfolio cikke. Ott a GDP 0,3 százalékkal bővült negyedéves, illetve éves alapon is.

Hozzáteszik, ezek az adatok jól mutatják az EKB dilemmáját. A német adatok alapján kamatvágásra lenne szükség, a francia adatok ezt megtiltják. A spanyol adat láttán pedig arra juthatunk, hogy nem létezik átlagos eurózónabeli ország, teljesen eltérően csapódik le az iráni háborúból érkező energiasokk.