Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.47
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidencáról, a Downing Street 10-ből 2021. augusztus 18-án. Johnson rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, hogy megvitassák az afganisztáni helyzetet. Három nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson kitálalt: keresztbe tenne utódjának

Boris Johnson volt brit miniszterelnök közölte: "nagyon nehezen" tudná támogatni a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmet szabályozó új megállapodást, mert az szerinte nem alkalmas arra, hogy London "visszavegye az ellenőrzést" az EU-tól.

Rishi Sunak jelenlegi miniszterelnök kormánya és az Európai Bizottság a hét elején jutott egyezségre a rendkívül heves vitákat szító egykori észak-írországi protokoll módosításáról.

A windsori keretmegállapodásnak átnevezett egyezmény alapján Észak-Írország továbbra is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben marad az EU egységes belső piacával és vámuniójával, de a megállapodás jelentősen enyhíti a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelem vámjogi terheit.

Ahogy arról egy elemző cikkben beszámoltunk, az észak-ír kereskedelmi és vámszabályozás jelentős mértékben mérgezte London és Brüsszel kapcsolatát. Sunak egy úgynevezett „féket” alkudott ki, amely azt jelenti: az EU nem vezethet be olyan új szabályokat termékeire, amelyek „maradandó változást” okoznának Észak-Írország mindennapi életében”. Ez az ára annak, hogy London elfogadta, hogy a tartomány az EU-s Közös Piac része maradjon. A tervezetből politikai vita alakulhat ki.

Rishi Sunak és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn az angol-brit monarchia legősibb és legnagyobb uralkodói rezidenciájának otthont nyújtó, London nyugati határában fekvő Windsorban jelentette be a megállapodást a protokoll módosításáról és átnevezéséről. A legfőbb könnyítések egyike az, hogy azok a Nagy-Britanniából szállított termékek, amelyek végcélja Észak-Írország, "zöld folyosón" léphetnek be északír területre minden vámbürokrácia nélkül.

Boris Johnson azonban - akit tavaly nyáron sorozatos belpolitikai botrányok miatt kényszerített távozásra az alsóházi tory frakció - csütörtökön egy londoni pénzügyi rendezvényen felszólalva úgy fogalmazott, hogy miután az EU-nak továbbra is befolyása van Nagy-Britannia és Észak-Írország kereskedelmének szabályozásába, az új megállapodás sem arról szól, hogy London visszaszerezhesse az ellenőrzést az uniótól.

Hozzátette:

ilyen körülmények között nagyon nehezen tudná támogatni az egyezmény elfogadását.

Johnson megszólalásának különös súlyt ad, hogy az eredeti észak-írországi protokollt is tartalmazó Brexit-megállapodást miniszterelnökként ő írta alá az EU-val.

A windsori keretmegállapodás elfogadása garantáltnak tűnik, mivel a tory frakciócsoport többsége és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatja, a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban még nem alakította ki végleges álláspontját.

Mindeközben a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) is felvetette a londoni parlamentben, hogy ha Észak-Írország a Brexit ellenére különleges státusban maradhat az EU-val, akkor Skóciát is megilleti egy ilyen státus kialakításának joga.

A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe, de Skóciában 62 százalék, Észak-Írországban 55 százalék a bennmaradásra szavazott.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×