Infostart.hu
eur:
389.69
usd:
336.11
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nyikolaj Petrov

Kapott egy nagy igent a kínai béketerv

A fehérorosz elnök teljes támogatásáról biztosította szerdán Pekingben az ukrajnai háborúra vonatkozó kínai béketervet.

Aljakszandr Lukasenka kedden érkezett három napos látogatásra a kínai fővárosba, ahol elsőként Li Ko-csiang kormányfővel tárgyalt, majd a 12 pontból álló kínai béketervről folytatott tárgyalásokat Hszi Csin-ping elnökkel.

A fehérorosz elnök sajtóirodájának tájékoztatása szerint Lukasenka azt mondta, "országa aktívan küzd a különböző béketervek sikeréért, és ezek között kiemelten támogatja a kínait". Hozzátette: "a jelenlegi, nagyon nehéz nemzetközi helyzetben a szokásostól eltérő, új megközelítésre és felelős politikai döntésekre van szükség, mert csak így kerülhető el egy olyan világméretű összeütközés, amelynek nem lehetnek nyertesei". Lukasenka szerint "a kínai béketerv arról tanúskodik, hogy a kínai külpolitika a békére törekszik, a béketerv pedig olyan előrelépés, amelynek hatása nemzetközi szinten is jelentős lesz".

A kínai külügyminisztérium múlt pénteken tette közzé 12 pontból álló, az ukrajnai háború megoldását célzó béketervét. A terv pontjai között szerepel az ukrán-orosz béketárgyalások elindítása, minden ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása; a harci cselekmények beszüntetése, a tárgyalások újrakezdése, a hidegháborús mentalitás elutasítása, valamint a stratégiai kockázatok csökkentése.

A Peking által előterjesztett terv szól a humanitárius válság leküzdéséről, a gabonaegyezmény végrehajtásáról, Ukrajna újjáépítéséről és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának garantálásáról. Kína maga is kifejezte, hogy kész együttműködni a nemzetközi közösséggel, és konstruktív szerepet játszani a konfliktus megoldásában. A kínai vezetés korábban elutasította azon amerikai vádakat, melyek szerint fegyvert szállítana Oroszországnak, mert hivatalos álláspontja szerint semlegesnek tekinti magát az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×