Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Joe Biden utasított az Északi Áramlat felrobbantására? Vizsgálatot követelnek az oroszok

Nemzetközi vizsgálatot kellene indítani az Északi Áramlat gázvezetékeinél történt robbanások ügyében Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró blogbejegyzése alapján – mondta Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök csütörtökön.

Hersh szerdán közzétett cikkében névtelen forrásra hivatkozva azt írta: a tavaly szeptemberi szabotázsakciót Joe Biden amerikai elnök utasítására hajtották végre.

„A nyilvánosságra hozott tények nemzetközi vizsgálat alapját kell, hogy képezzék” – szögezte le Vologyin, megjegyezve, hogy

„felelősségre kell vonni Bident és cinkosait”.

Az orosz házelnök szerint az Egyesült Államoknak „kártérítést kellene fizetnie a terrortámadás által érintett országoknak”.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken tavaly szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Az Északi Áramlat Ukrajna megkerülésével orosz földgázt szállított Európába.

Svéd és dán nyomozók később megállapították, hogy szabotázs történt, de a felelőst nem nevezték meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban az „angolszászokat”, elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták.

Az orosz külügyminisztérium szerdán aláhúzta: Washingtonnak válaszolnia kell a robbanásokban játszott szerepét illető kérdésekre.

Seymour Hersh a blogján azt írta, hogy az Északi Áramlat vezetékeket az amerikai és a norvég haditengerészet, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) semmisítette meg Joe Biden közvetlen utasítására. Hersh névtelen forrása szerint

a robbanótöltetet egy nyári hadgyakorlaton helyezték el, majd három hónappal később hozták működésbe.

A 85 éves Hersh korábban számos díjat nyert oknyomozó újságírói munkájával, de több vitatott állásfoglalása is volt. Megkérdőjelezte például, hogy Szíriában az Aszad-rezsim vetett be vegyi fegyvert, és Oszama bin Laden al-Kaida-vezér meggyilkolásának körülményeivel kapcsolatban hazugsággal vádolta meg Barack Obama amerikai elnököt. A volt orosz hírszerző, Szergej Szkripal megmérgezésével kapcsolatban arról beszélt, hogy valószínűleg szervezett bűnözői körök próbálhatták eltenni láb alól Szkripalt, nem egy állami szervezet, vagyis nem az orosz szervek.

A Fehér Ház még szerdán reagált.

„Ez totálisan hamis és teljes kitaláció”

– fogalmazott Adrienne Watson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a Hersh állításairól.

Címlapról ajánljuk

Kiszámolták, hogy kiknek fáj majd a vagyonadó, nem azoknak, akiknek szánhatják

A tervezett hazai vagyonadó a jelenlegi formájában leginkább a 3 milliárd forint körüli vagyonnal rendelkező, hazai kkv-kat működtető vállalkozókat terhelheti meg, miközben a legvagyonosabb réteg családi és nemzetközi struktúrákkal mentesülhet a fizetés alól – derül ki a Blochamps Capital szakmai elemzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×