Infostart.hu
eur:
362.85
usd:
311.13
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Orosz rakéta becsapódása nyomán keletkezett kráter mellett halad el egy autó a Kijev megyei Hlevakha településen 2023. január 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Roman Hricina

Az oroszok mintha egyetértenének Donald Trumppal a béke kérdésében

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt, hogy a Fehér Háznak módjában állna a konfliktus lezárására utasítania Kijevet.

Donald Trump volt amerikai elnök a saját közösségi oldalán közzétett egy rövidke bejegyzést, amely szerint ha elnök lett volna egy újabb ciklusra, akkor az ukrajnai háború meg sem történt volna, illetve ha elnök lenne, ő 24 órán belül meg tudna állapodni az ukrajnai konfliktus lezárásáról.

Ezt kommentálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak kijelentette: a Fehér Háznak módjában állna a konfliktus lezárására utasítania Kijevet.

"Azt hiszem, elméletileg Trump úr nem áll messze az igazságtól: az amerikai elnök, ha véget akarna vetni ennek a konfliktusnak, valóban nagyon gyorsan megtehetné ezt, élve a lehetőségével, hogy egyszerűen utasítást adjon a kijevi rezsimnek" - mondta Peszkov. A szóvivő szerint "a kijevi rezsimhez a kulcs nagyrészt Washington kezében van". Hozzátette, hogy fokozódik a feszültség azáltal, hogy a nyugati országok fegyvert és hadfelszerelést szállítanak az ukrán vezetésnek.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a Nyugat erkölcsi fenntartások nélkül konfrontálódik Oroszországgal, a harckocsik szállítása révén új szintre emeli a konfliktust.

"Mindazonáltal, bármennyire is próbálja az Egyesült Államok a szövetségeseivel felfegyverezni a kijevi rezsimet, elnyújtani a harci cselekményeket, szemet hunyva a szörnyű bűncselekmények felett, kudarcot fog vallani" - mondta Zaharova.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke pénteki Telegram-bejegyzésében rámutatott, hogy

a világközösség megtévesztését célozta az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére létrehozott orosz-ukrán-német-francia "normandiai formátum".

A politikus Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek a Rada ukrán tévécsatornán elhangzott beismerésére reagált, miszerint az a tárgyalási modell "diplomáciai szemfényvesztés" volt.

"Oroszországtól nyilvánosan és cinikusan követelték, hogy hajtsa végre azt, amit az EU kezdetektől fogva fikciónak tartott - de nem is ez a lényeg. Az európai közvélemény és az üzleti szféra félrevezetése hatalmas, helyrehozhatatlan veszteségeket okozott nagyon-nagyon sok gazdaságnak, nem utolsósorban az uniós országoknak. És ez már nemzetközi méretű bűncselekménynek tűnik" - fogalmazott a helyettes házelnök.

Koszacsov úgy vélekedett, hogy a volt brit miniszterelnöknek, bár nem volt részese az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásoknak, "szintén benne volt a keze a konfliktus kiélezésében". A politikus szerint Johnson beavatkozott, amikor tavaly márciusban egy kölcsönösen elfogadható békés rendezési terv született Oroszország és Ukrajna között. "Elutasította a javasolt feltételeket, ezzel megmutatva, hogy a Nyugat az, amely nem áll készen a békére" - írta Koszacsov Johnsonról.

(A nyitóképen: Orosz rakéta becsapódása nyomán keletkezett kráter mellett halad el egy autó a Kijev megyei Hlevakha településen 2023. január 26-án.)

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×