Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Orosz rakéta becsapódása nyomán keletkezett kráter mellett halad el egy autó a Kijev megyei Hlevakha településen 2023. január 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Roman Hricina

Az oroszok mintha egyetértenének Donald Trumppal a béke kérdésében

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt, hogy a Fehér Háznak módjában állna a konfliktus lezárására utasítania Kijevet.

Donald Trump volt amerikai elnök a saját közösségi oldalán közzétett egy rövidke bejegyzést, amely szerint ha elnök lett volna egy újabb ciklusra, akkor az ukrajnai háború meg sem történt volna, illetve ha elnök lenne, ő 24 órán belül meg tudna állapodni az ukrajnai konfliktus lezárásáról.

Ezt kommentálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak kijelentette: a Fehér Háznak módjában állna a konfliktus lezárására utasítania Kijevet.

"Azt hiszem, elméletileg Trump úr nem áll messze az igazságtól: az amerikai elnök, ha véget akarna vetni ennek a konfliktusnak, valóban nagyon gyorsan megtehetné ezt, élve a lehetőségével, hogy egyszerűen utasítást adjon a kijevi rezsimnek" - mondta Peszkov. A szóvivő szerint "a kijevi rezsimhez a kulcs nagyrészt Washington kezében van". Hozzátette, hogy fokozódik a feszültség azáltal, hogy a nyugati országok fegyvert és hadfelszerelést szállítanak az ukrán vezetésnek.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a Nyugat erkölcsi fenntartások nélkül konfrontálódik Oroszországgal, a harckocsik szállítása révén új szintre emeli a konfliktust.

"Mindazonáltal, bármennyire is próbálja az Egyesült Államok a szövetségeseivel felfegyverezni a kijevi rezsimet, elnyújtani a harci cselekményeket, szemet hunyva a szörnyű bűncselekmények felett, kudarcot fog vallani" - mondta Zaharova.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke pénteki Telegram-bejegyzésében rámutatott, hogy

a világközösség megtévesztését célozta az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére létrehozott orosz-ukrán-német-francia "normandiai formátum".

A politikus Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek a Rada ukrán tévécsatornán elhangzott beismerésére reagált, miszerint az a tárgyalási modell "diplomáciai szemfényvesztés" volt.

"Oroszországtól nyilvánosan és cinikusan követelték, hogy hajtsa végre azt, amit az EU kezdetektől fogva fikciónak tartott - de nem is ez a lényeg. Az európai közvélemény és az üzleti szféra félrevezetése hatalmas, helyrehozhatatlan veszteségeket okozott nagyon-nagyon sok gazdaságnak, nem utolsósorban az uniós országoknak. És ez már nemzetközi méretű bűncselekménynek tűnik" - fogalmazott a helyettes házelnök.

Koszacsov úgy vélekedett, hogy a volt brit miniszterelnöknek, bár nem volt részese az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásoknak, "szintén benne volt a keze a konfliktus kiélezésében". A politikus szerint Johnson beavatkozott, amikor tavaly márciusban egy kölcsönösen elfogadható békés rendezési terv született Oroszország és Ukrajna között. "Elutasította a javasolt feltételeket, ezzel megmutatva, hogy a Nyugat az, amely nem áll készen a békére" - írta Koszacsov Johnsonról.

(A nyitóképen: Orosz rakéta becsapódása nyomán keletkezett kráter mellett halad el egy autó a Kijev megyei Hlevakha településen 2023. január 26-án.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×